2009. május 31., vasárnap
Esős túra a Székelykőre
2009. április 16., csütörtök
A kárpáti sáfrány
Most nyílik a még hófoltokkal tarkított, fakó füves éledező hegyi réteken a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus). A havasi rétek elsőnek virágzó növényét Heuffel Jánosról nevezte el William Herbert. A Kárpátok és a Balkán hegyvidékének bennszülött faja. A kárpáti sáfrány a hegyvidéki, alhavasi réteken, legelőkön néhol még tömegesen fordul elő, a bükkzónától kezdve egészen a törpe-fenyvesek szintjéig, de a juhlegeltetés gátolja terjedését: az állatok ugyan nem eszik meg a mérgező növényt, de letapossák a talajfelszínt, és így a termés nem tud beérni.
Hó fénye
tű-
levelek viaszos sötétje
zöld völgyek rezzenéstelen
nyugalma jégrokkantó
sáfrányok lila
kardja
(Egyed Emese - Mert így van )
A Crocus nemzetség elterjedési területe Európa, Észak-Afrika és a mérsékelt égövi Ázsia. Az ismert 85 faj közül a kárpáti sáfrány húzódik fel a legészakabbra. A Crocus név a görög krokhé - fonal - szóból ered és a sáfrányok jellegzetes fonalas bibéjére utal.
Pompás látványt nyújt, mikor nagy tömegben, lila takaróval borítja be a tavaszi nap első sugaraitól megvilágított lankákat
Magyar neve - a sáfrány - viszont arab eredetű - és sárgát jelent: a nálunk nem honos, ősszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) vöröses-narancssárga bibéje, ugyanis az egyik legrégebben használt ételfestő fűszer.
A sáfrány az ókorban a fűszerek fűszere volt, az egyetlen, melynek egyszerre különleges aromája, illata és színe van, ezenkívül gyógyhatású (görcsoldásra és érzéstelenítésre javallották). Használták ruha-, haj- és arcfestésre, ételízesítésre, vallási szertartásokhoz. A görögöknél csak istenek és hősök viselhettek sáfránnyal festett sárga ruhát, az egyiptomi Kleopátra aromaesszenciaként rituális fürdőzéseihez használta, hogy növelje csáberejét, a rómaiak szárnyast és angolnát fűszereztek vele, parfümöt készítettek belőle, Nagy Sándor kedvelte a sáfrányos bort. Előszeretettel használták költői eszköznek is: az Ezeregyéjszaka meséiben a sáfrány a csillagok s a nap ragyogásával egyenértékű kifejezője a női szépségnek, akárcsak az aranypénz.
A kárpáti sáfrány ismertető jegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt, mely megkülönbözteti más, hasonló színű krókusztól
Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és -fogyasztók voltak. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt.
A sáfrány ma is sok helyen örvend az afrodiziákum hírnevének. Amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt ágyuk körül, s még a főisten is megittasult az illattól. A régi rómaiak mondása: „dormivit in sacco croci” (sáfrányágyon aludt), annyit jelent, hogy valakin vidám önfeledtség lesz úrrá. Nagyobb dózis bódulatot okoz, 20 gramm már halálos adag… A sáfrányban található legfontosabb hatóanyagok a safranal, crocin, picrococin , crocetin. Az antioxidáns, rák- és depresszióellenes hatású crocin adja a sáfrány sárga színét.
A crocin (forrás)
A sáfrány aromája a safranal-nak köszönhető, ez egy görcsoldó hatású, GABA-receptort stimuláló, antioxidáns és szabadgyököket megkötő vegyület .
A safranal (forrás)
A valódi sáfrány ritka és kényes kultúrnövény, amit csak mesterségesen lehet szaporítani, hagymagumóról. A világ legdrágább fűszerének növénye. A lila virágban növő hosszú, vörös, bibéket szedik le s szárítják meg.
A sáfrány termesztése (forrás: Jose-Antonio Fernandez)
Egyetlen kilogramm szárított sáfrány kinyeréséhez legalább 100-200 ezer virágot kell végigjárni, a szálakat kézzel leszedni, ami kb. 450 munkaóra/kiló, s még csak ezután következik a nagy körültekintést követelő feldolgozás. Egy kiló – ez kb. 900 ezer bibeszálat jelent - tehát joggal kerül (minősége szerint) 770-7700 euróba. A sáfrányahamisításért évszázadokon át a legkegyetlenebb büntetéseket szabták ki Európa-szerte: hol megégették, hol élve temették el a sáfrányhamisítót, kegyesebb esetben kiszúrták a két szemét.
A bibeszálak feldolgozása (forrás: Jose-Antonio Fernandez)
Felhasznált források:
A kárpáti sáfrányos fotókat Kisbányán és Borszéken készítettem.
2009. március 10., kedd
Megérkeztek az első gólyák
A havas, hideg március ellenére is megérkeztek március 8-án Erdélybe, Maros megyébe az első fehér gólyák. Az erdélyi gólyák tavaszi megérkezésének átlag középideje, a több évtizedre kiterjedő megfigyelési adatok alapján, a március 25–28 közötti időszakra tehető.
Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólya-madár!
(Tompa Mihály: A gólyához)
A romániai gólyák 2009 tavaszi érkezési dinamikáját az alábbi, naponta többször is frissülő térképen, illetve a hazai gólyás oldalon lehet nyomon követni. A térképen látható gólyaikonokra kattintva megtudhatjuk, hogy adott pontban ki, hol, mikor és hány gólyát figyelt meg.
A tavaszi érkezést követően a fészket előbb a hím foglalja el, őt követi néhány nap múlva a tojó. A hím a tojót jellegzetes kelepeléssel fogadja, Miskolczi Gáspár a XVII. században ezt így írta le szép, veretes nyelven: „A hím azon felette igen örvendez, szárnyai kiterjesztésével, lábainak szökdösésével mutogatja azon való jókedvét, akárki is láthatja, hogy fejeknek fel s alá való hajtogatásával, s nagy kelepelésekkel egymást miként köszöntik." A tavaszi érkezés után párba állnak, ezután kezdenek hozzá a fészek tatarozásához. Ha új fészket kell építeni, az építésben mindkét madár részt vesz. A fészket nyolc nap leforgása alatt tudják megépíteni. A pár rendszerint több éven keresztül használja ugyanazt a fészket. Főleg kora tavasszal fészekháborúkra kerülhet sor, ilyenkor egy vagy több gólya igyekszik a fészket elfoglalni, a birtokosokat elűzni.
Fészektartó állványra építgeti fészkét ez a csíkszentsimoni gólya (ma már mintegy 1100 romániai gólyafészek került át a gólyák áramütését megakadályozó, biztonságot jelentő fészektartó állványokra).
A fészkek nagyrésze falvak területén, ritkábban lakott területektől távol,mezőkön található. Egyre csökken a hagyományos fészekrakó helyek száma, így ma ritkán látni oldalnyílásos kéményre, nádfedeles ház- és csűrtetőre, fára, szénakazalra épített fészkeket. Manapság a fészkek jórésze átkerült a villanyvezetékek betonoszlopaira. Az első ilyen fészkek Magyarországon 1968-ban, Romániában 1971-ben jelentek meg.
Mikor tél multával fehér hó-subáját
A föld levetette,
S virággal zsinórzott sötétzöld dolmányát
Ölté föl helyette:
Akkor az én lelkem is felöltözék új,
Ünnepi ruhába,
S gólya-várni néha elballagtam egész
A szomszéd határba.
(Petőfi, A gólya)
Ma már ki sem kell menjünk a határba “gólya-várni”, hiszen az internetten keresztül is lehetőségünk van nyomon követni a műholdas adókkal ellátott gólyák tavaszi vándorlását. Így például tudjuk, hogy az Albert von Otto-nak elkeresztelt német gólya március elsején kezdte el északi irányba tartó vonulását, de március 5-én még csak Zimbabwe-ban tartózkodott. Hasonló műholdas követéses módszerrel 2004-ben első ízben sikerült egy romániai fehér gólya fióka, a sáromberki Kele őszi vándorlását végig követni a Tanzániai telelő területéig.
Gólyás oldalak:
A romániai fehér gólya honlapja (RO)
White Stork Protection in the Carpathian Basin (EN, HU, RO)
A Milvus-csoport Gólyavédő Munkacsoportjának a bemutatkozó oldala (EN)
2009. március 1., vasárnap
Hópelyhek
Telet búcsúztató, tavaszt köszöntő két fotó és egy vers. A hópelyheket a tegnapelőtt fotóztam egy már szirmait bontogató hóvirág levelén, ahol remélhetőleg utoljára találkozott Tél és Tavasz.
Lányi Sarolta: Hópehely
Nevetve nézek most vidám szemekbe
...Ki látta régen hév bánataim,
Szelíden elment fájva s már feledve...
Hideg mosolyba mártott ajkaim
Fagyos beszéd jegétől hervadoznak,
Már nem hevűlnek hév szók harcain.
A sok sötét, kegyetlen, téli rossz nap
Szívemnek száz reményét vitte el.
Reménytelen vagyok s mindegyre rosszabb.
S mégis... ha egyszer egy név rám lehel,
Egész hideg, kevély valóm elolvad,
Mint forró szájra hullott hópehely...
Az embereket már évszázadok óta foglalkoztatják a hópelyhek és ezek szerkezete. Az elsősorban csillagászként ismert Johannes Kepler 1611-ben megjelent Di nive sexangula (A hatszögletű hópehely ) c. tanulmányában a kristályok hatszögletű szimmetriájára próbál magyarázatot adni. Robert Hooke pedig aki először figyelte meg, írta le és nevezte meg a sejteket 1665-ben megjelent Micrographia-jában, több hópehely rajzát is közli ebben a műben.
Hópelyhek rajzai Robert Hooke 1665-ben megjelent Micrographiájában (forrás)
A kutatókat a mai napig foglalkoztatja az, hogy a hópelyhek gyönyörű szerkezete miként jön létre, és úgy tűnik, hogy ebben a véletlennek is nagy szerepe van, amellett persze, hogy bizonyos feltételek elengedhetetlenek. Minden hópehely porszemként, baktériumként vagy szennyező anyagként kezdi pályafutását, és a vízmolekulák e köré gyűlnek össze, majd megfagynak, és ezáltal jön létre a csodálatos szerkezetű jégkristály, amelynek szerkezete már részben a véletlen műve. Jelenleg legkevesebb 35 hópehely szerkezettípust tartanak nyilván, egyes osztályozások pedig akár 80 típust is elkülönítenek (egy hópehely határozó itt tekinthető meg).
Két amerikai matematikus négy év alatt hozta létre azt a számítógépes modellt, amelynek segítségével hópelyheket lehet létrehozni, és most már valamennyi hópehelytípust meg tudják vele alkotni. A végső határig leegyszerűsített és hatékonnyá tett programnak kb. egy napba telik, mire egy háromdimenziós hópelyhet létre tud hozni.
A hópelyhek iránt érdeklődöknek ajánlóm a kitűnő, hópelyhekről szóló, gyönyörű fotókat is tartalmazó Snowcrystal.com oldalt.
2009. február 23., hétfő
Négy hajnali bolygó
A ma korán kelők egyszerre négy bolygót is megfigyelhetnek a hajnali égbolton a Bak csillagkép irányában: a vékony sarlóvá keskenyedett Holdat, illetve a Jupiter, Merkur és Mars bolygókat.
Kolozsváron egyelőre felhős idő van - pedig tegnap este még jól látszott a február 21-én maximális fényességét elérő Vénusz -, de hátha másoknak több szerencséjük lesz.
A február 23-i kolozsvári, hajnali égbolt látványa a négy bolygóval (nagyobb nézethez kattintás az ábrákra)
Az ábrák elkészítéshez Kolozsvár koordinátáit és a Stellarium nevű ingyenes programot hazsnáltam.
Hasznos lehet:
A Magyar Csillagászati Egyesület Jelenségnaptára
A 2009 januári és februári égbolton látható bolygókról itt lehet olvasni.