Most nyílik a még hófoltokkal tarkított, fakó füves éledező hegyi réteken a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus). A havasi rétek elsőnek virágzó növényét Heuffel Jánosról nevezte el William Herbert. A Kárpátok és a Balkán hegyvidékének bennszülött faja. A kárpáti sáfrány a hegyvidéki, alhavasi réteken, legelőkön néhol még tömegesen fordul elő, a bükkzónától kezdve egészen a törpe-fenyvesek szintjéig, de a juhlegeltetés gátolja terjedését: az állatok ugyan nem eszik meg a mérgező növényt, de letapossák a talajfelszínt, és így a termés nem tud beérni.
Hó fénye
tű-
levelek viaszos sötétje
zöld völgyek rezzenéstelen
nyugalma jégrokkantó
sáfrányok lila
kardja
(Egyed Emese - Mert így van )
A Crocus nemzetség elterjedési területe Európa, Észak-Afrika és a mérsékelt égövi Ázsia. Az ismert 85 faj közül a kárpáti sáfrány húzódik fel a legészakabbra. A Crocus név a görög krokhé - fonal - szóból ered és a sáfrányok jellegzetes fonalas bibéjére utal.
Magyar neve - a sáfrány - viszont arab eredetű - és sárgát jelent: a nálunk nem honos, ősszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) vöröses-narancssárga bibéje, ugyanis az egyik legrégebben használt ételfestő fűszer.
A sáfrány az ókorban a fűszerek fűszere volt, az egyetlen, melynek egyszerre különleges aromája, illata és színe van, ezenkívül gyógyhatású (görcsoldásra és érzéstelenítésre javallották). Használták ruha-, haj- és arcfestésre, ételízesítésre, vallási szertartásokhoz. A görögöknél csak istenek és hősök viselhettek sáfránnyal festett sárga ruhát, az egyiptomi Kleopátra aromaesszenciaként rituális fürdőzéseihez használta, hogy növelje csáberejét, a rómaiak szárnyast és angolnát fűszereztek vele, parfümöt készítettek belőle, Nagy Sándor kedvelte a sáfrányos bort. Előszeretettel használták költői eszköznek is: az Ezeregyéjszaka meséiben a sáfrány a csillagok s a nap ragyogásával egyenértékű kifejezője a női szépségnek, akárcsak az aranypénz.
Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és -fogyasztók voltak. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt.
A sáfrány ma is sok helyen örvend az afrodiziákum hírnevének. Amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt ágyuk körül, s még a főisten is megittasult az illattól. A régi rómaiak mondása: „dormivit in sacco croci” (sáfrányágyon aludt), annyit jelent, hogy valakin vidám önfeledtség lesz úrrá. Nagyobb dózis bódulatot okoz, 20 gramm már halálos adag… A sáfrányban található legfontosabb hatóanyagok a safranal, crocin, picrococin , crocetin. Az antioxidáns, rák- és depresszióellenes hatású crocin adja a sáfrány sárga színét.
A sáfrány aromája a safranal-nak köszönhető, ez egy görcsoldó hatású, GABA-receptort stimuláló, antioxidáns és szabadgyököket megkötő vegyület .
A safranal (forrás)
A valódi sáfrány ritka és kényes kultúrnövény, amit csak mesterségesen lehet szaporítani, hagymagumóról. A világ legdrágább fűszerének növénye. A lila virágban növő hosszú, vörös, bibéket szedik le s szárítják meg.
Egyetlen kilogramm szárított sáfrány kinyeréséhez legalább 100-200 ezer virágot kell végigjárni, a szálakat kézzel leszedni, ami kb. 450 munkaóra/kiló, s még csak ezután következik a nagy körültekintést követelő feldolgozás. Egy kiló – ez kb. 900 ezer bibeszálat jelent - tehát joggal kerül (minősége szerint) 770-7700 euróba. A sáfrányahamisításért évszázadokon át a legkegyetlenebb büntetéseket szabták ki Európa-szerte: hol megégették, hol élve temették el a sáfrányhamisítót, kegyesebb esetben kiszúrták a két szemét.
Felhasznált források:
A kárpáti sáfrányos fotókat Kisbányán és Borszéken készítettem.
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.