A Teleki-virág lepkevendégei

A hegyvidéki vízpartok dísze, kedvenc nyári virágom, a magastermetű, impozáns - akár két méteresre is megnövő - július-augusztusban virágzó Teleki-virág (Telekia speciosa). Minden erdélyi kiránduló számára ismerős, szinte közönséges virág, amely a Kárpátok és Balkán- hegyvidék őshonos növényeként tájképi jellegzetesség. Európa nyugati felén már nem találkozunk vele és tőlünk keletebbre csak a Kaukázusban, illetve szórványosan Kis Ázsiában fordul elő.

A növényt Erdély nagy floristája, a Németországból ide származott Baumgarten János Keresztély nevezte el (1816) a korabeli természettudósok egyik nagy mecénásáról, a könyvtáralapító erdélyi kancellárról, Teleki Sámuel grófról, aki messzemenően támogatta Baumgarten erdélyi kutatóútjait.

Évek óta fotózgatom a Teleki-virágokat napos, szélcsendes időben nagy számban látogató nappali lepkéket. Eddig hét fajt sikerült megörökítenem, ezekről adok közre néhány fotót.

 Az akár 2 méteresre is megnövő Teleki-virág napraforgóra emlékeztető fészkes virágzata az 5-6 cm átmérőt is elérheti.

 Atalanta lepke (Vanessa atalanta) ↑↓

 

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)

Kis rókalepke (Nymphalys urticae)

Bogáncslepke (Vanessa cardui) ↑↓

"... itt is, ott is kinyílik
egy-egy repülő kis virág:
nézem, hogy jönnek, szikráznak a lepkék
a levegőn, a réten át."
(Szabó Lőrinc: Lepkék tánca)

Nappali pávaszem – Nymphalys (Inachis) io ↑↓

"Három lepke, kék, zöld, sárga,
ott libbent a napsugárba.
A virágot ők se szedték,
csak a szirmát érintették,
úgy sodorták az illatot,
mint egy selyem-gombolyagot."
(Weöres Sándor: Románc)

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

Nagy szerecsenlepke ? (Erebia euryale ?)

“...érzed a lepkét?
Elűzheted, visszajön újra.”
(Egyed Emese)

Európai lepkék a weben:

Moths and Butterflies of Europe and North Africa

Matt’s European Butterflies

Madárérkezési menetrend

Első "madaras" könyvemben - Béldi Miklós "Ismerjük meg a madarakat" kötetében - volt egy táblázat amely 69 madárfaj tavaszi érkezési időpontjait tüntette fel. Ez a "menetrend" a szerzőnek Kolozsvár és környékén több éven keresztül rendszeresen végzett megfigyeléseit összegzi és mai napig is jól használható. A táblázat akkoriban nagy hatással volt rám és azóta több-kevesebb rendszerességgel fel szoktam én is jegyezni a különböző tavaszi madarak általam észlelt érkezési időpontjait: először egy a mai napig is meglévő nagy kockás füzetbe, majd egy digitális madarásznaplóba és tavaly óta más madárbarátokhoz hasonlóan a Twitteren is jegyzem, világgá "csiripelem" ezeket az adatokat.

A tavaszi madárérkezések gyűjtésének immár több mint százéves magyar hagyományai vannak. "A rendszeres megfigyelés 1894 tavaszán kezdődött hazánk akkori ornithologiai gárdája részéről s 1894 őszén munkába állottak a m. kir. Erdőhatóságok is, úgy hogy 1895 tavaszán már teljesen szervezve volt az a megfigyelő hálózat, a mely jelenleg is működik" írta 1909-ben az Aquila-ban Schenk Jakab. "A rendes és privát megfigyelők száma 1894-ben 32 volt, 1908-ban pedig 130; a megfigyelőállomások száma 1895-ben 346 volt, 1908-ban pedig már 1286 (...). Az összes tavaszi megfigyelések száma 1895-ben még alig haladta meg az 1000-et, 1908-ban pedig már megközelítette a 12.000-et."

Azóta nagyot változott a világ és ma már az interneten keresztül tölthetjük fel a gólya és fecskeérkezési adatokat és madarász fórumokon, Twitteren stb. követhetjük nyomon a különböző fajok érkezési sorrendjét.

És akkor következzenek az idei év eddigi fontosabb tavaszi, madaras érkezési adataim (ahol lehetett fotót is mellékeltem):

2010.03.21 első fehér gólya (Szamosújvár), füsti fecske (Széki nádas), erről külön be is számoltam itt

 2010.03.23 első csilp-csalp füzike (Kolozsvár, Mikó Kert)

2010.03.25 első barátposzáta és vörösbegy (fotó) (Kolozsvár, Mikó-Kert)

2010.04.04 első erdei szürkebegy (Borszék)

2010.04.07 első kis poszáta (Kolozsvár, Detunáta park)

2010.04.10 első szirti fecske, vörhenyes fecske és havasi sarlós fecske (Csernabesenyői szoros)

2010.04.11 első kerti rozsdafarkú (fent), örvös légykapó (lent – csak ennyit sikerült megörökíteni az első örvös légykapómból…), kakukk, búbos banka, fülemüle (Herkulesfürdő)

A 2010-es évi madárérkezési listámat természetesen még nem zártam le, hiszen május közepéig még újabb fajok (gébicsek, sárgarigó, gyurgyalag stb.) kell megérkezzenek.

Húsvéti gólyás bejegyzés

“Ma már webkamerák és napelemes műholdas GPS-es rádióadók útján követhetjük nyomon az egyetlen nagy termetű, az ember szomszédságában költő madarunknak, a fehér gólyának (Ciconia ciconia) a három kontinensen zajló mindennapjait. A rómaiak számára szent madarat „avis pia et benigna” a nép még cakó, eszterág, koszta, gagó néven is ismeri. Afrikában sáskamadár a neve, mely ottani fő táplálékára utal.” >>> a teljes húsvéti gólyás bejegyzésem a Transindex Thin Outside The Box rovatában olvasható.

A Milvus Csoport sáromberki gólyás webkameráján keresztül az idén is követni lehet majd egy fehér gólyapár mindennapjait (a gólyák már megérkeztek a 10-es fészekre). A gólyapár tavalyi családi életének néhány fontos eseményét megörökítő webkamerás fotó itt tekinthető meg.

Benedek napi gólya

Sándor, József és Benedek az idén nem csak a meleget hozta zsákkal, hanem a fehér gólyáinkat is.

A két dolog – a meleg napsütéses idő és a gólyavonulás – ugyanis összefügg egymással: a gólyák vonulása elsősorban nem az aktív, szárnycsapásos repülésen alapszik, hanem a meleg, felfele irányuló légáramlatokat, az ú.n. termikeket kihasználó siklórepülésen.

Az elmúlt három évhez viszonyítva az idén kb. 10 napos késéssel érkeztek meg az első fehér gólyák. 2010 március 6 és 17 között ugyanis az elmúlt évek átlagához képest országszerte hidegebb, szelesebb, hóviharokkal kísért időjárásunk volt. A műholdon keresztül követett rádióadóval ellátott Hobor nevű német gólya adatai és a törökországi madarászok jelzései alapján viszont már tudtuk, hogy a közelben vannak a gólyáink és, hogy az említett hideg periódusban több ezer madár várja a melegfront beköszöntét Antalya közelében.

 Ezért késtek: márciusi hőmérsékleti viszonyok Kolozsváron (2010): az átlagosnál hidegebb időjárás a március 6-17 időszakra esett (forrás: Climate Prediction Center/NCEP)

Míg a szerencsésebbeknek már Sándor meghozta az első gólyát, addig nekem Benedek napja tette emlékezetessé az idei tavaszi napfordulót. És a késésért is kárpótlódtam: a gólya mellé egy füsti fecske is járt (a mezei pacsirtákról, kékes rétihéjákról nem is beszélve). A Kis Szamos völgyén haladtunk Szék felé, de sajnos az ismert fészkek egyike sem volt foglalt és a réten sem láttunk gólyákat. Az első öt keringő, termikelő fehér gólyát Szamosújvár keleti kijáratánál láttuk meg nagy magasságban (ez magyarázza az alábbi fotó gyengébb minőségét is). Az örvendetes tényről még a helyszínen tudosítottam a Twitteren keresztül.

 Az idei év első gólyája másik négy társával magasan keringett Szamosújvár határában

Nem maradt el azonban a közelről, fészken látott gólya látványának az öröme sem: Széken sikerült lefotózni az egy nappal azelőtt megérkezett madarat.

 A Széki gólya és albérlői, a házi verebek

 Március 20-án délelőtt érkezett meg az első madár, majd este megjött a széki fehér gólya párja is

A hazafele tartó út is tartogatott még egy gólyás meglepetést: Dengeleg egyik gólyaszerető lakója egy külön állványra helyezett ki egy műgólyafészket, babát hozó műgólyával is…

 Megérkezett a dengelegi gólya is…

A romániai fehér gólya idei érkezésének a dinamikája – térképen, táblázatok és grafikonok formájában is - nyomon követhető a naponta többször is frissülő gólyás oldalon . A gólyabarátok örömmel fogadnak minden újabb gólyaérkezési adatot: ezek feltölthetők az előbb említett oldal online kérdőívén keresztül.

Egy kis ráadás: Szomszédunk a fehér gólya

Februári viráglesen

Télbúcsúztató, tavaszköszöntő-váró rövid, február végi körtúra a kolozsvári Bácsi-torokba, melynek a főcélja az idén is az első tavaszi virágok megtalálása. Azért pont a Bácsi-torok, mert egyrészt ide már gyerekkorom óta rendszeresen kijárok természetbúvárkodni, ismerem már minden zugát, tudom, hol mi nyílik a leghamarabb, másrészt az első kolozsvári koratavaszi virágokkal itt a szélvédett, napsütötte, déli mészköves lejtőkön lehet a legkorábban találkozni.
És akkor következzenek megtalálási sorrendjükben az idei év első tavaszi virágai. A várakozással ellentétben a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) volt az első megtalált virág, őt követte a hóvirág (Galanthus nivalis). Utóbbit sajnos védettsége ellenére most is szedik és árulják. Cigányasszonyok járják az erdőt kosaraikkal és gyűjtik be a virágokat.

 Az idei év első kakasmandikója (Erythronium dens-canis)

 Hóvirág (Galanthus nivalis)

A Hosszú patak bal partján került elő az első martilapu (Tussilago farfara) és az első májvirág (Hepatica nobilis) is. Mindkettőből csak néhány tőt sikerült találni, fotózni. Nem sikerült viszont a más években a mainál korábbi februári napokon is megfigyelt, virágzó farkasboroszlánra akadni.

 Martilapu (Tussilago farfara)

 Májvirág (Hepatica nobilis)

Mogyoróbarkától sárgálik mindenfele az erdő, de a barkák egyelőre még nem porzanak.

 A mogyoróbarkák még nem porzanak

A tócsákban, a patakban és ennek a kiöntéses területein még nem voltak békák pedig Szeben és Brassó megyékből már jeleztek a tegnap és ma is erdei -, gyepi békákat, illetve gőtéket is. Béka helyett csak békalencsét (Lemna minor) sikerült fotózni, illetve vizen futkorászó farkaspókokat (pontos meghatározásukra ezután kerül sor) és molnárkákat.

 
Béka nélküli pocsolya békalencsével

 Vizen futkorászó februári pókok

Mindent összevetve jól sikerültnek mondható a mai túra, hiszen mostmár saját szemével is meggyőzödhet mindenki, hogy biztosan jön, sőt itt van a várva várt Tavasz.