Boldog Verebek Világnapját!

Március 20-án van ugyanis a Verebek Világnapja. Részletesebben itt írtam erről az eseményről.

Kolozsvári tavasz

Március 11-én még havazott, fújt a szél és hideg volt, rá egy hétre, tegnap viszont már napsütéses, meleg, +21°C-os idő volt Kolozsváron. Sándor, József és Benedek ebben az évben is zsákkal hozta-hozza a meleget, a Tavasz szószerint berobbant városunkba, így érdemes volt vasárnap elindulni egy felderítő tavaszi virág-, rovar- és madárlesre a Kányafő és Szent Pál-tető közti gerincre és benézni Bácsi-torokba.

 Az első kinyílt kakasmandikó

Míg az említett gerinc északi oldalán még kb 70-80%-os volt a hófedettség, addig a déli oldalon már napsütötte, hó nélküli, igazi tavasz volt. Egy szélvédett erdőszélen került elő az idei első tavaszi virág, ami őszinte meglepetésre nem a hóvirág volt, hanem egy kakasmandikó! Azután meglettek a társai is és következhetett az évente ismétlődő rituálé: kakasmandikó makrózás minden lehetséges szögből (pedig legkevesebb kétszáz kakasmandikó fotóm gyűlt össze az évek során). A kakasmandikó (Erythronium dens-canis), a tavaszi hérics és a kökörcsinek mellett az egyik kedvenc tavaszi virágom, amelyet hívtak még Szent György virágának, illetve kutyafoggyökérnek is (ez utóbbiból ered tudományos neve is: dens canis latinul kutyafog). A tatárok szerelemkeltő szernek tartották e védett növényünket.

Tovább a teljes bejegyzésre »

Tavaszi dankasirályok

A kolozsvári Sportcsarnok előtti Szamos-szakaszon november végétől itt telelő dankasirályok száma ~200-ról, a mai napra már csak 18 egyedre csökkent és lassanként valamennyiüknek a feje a költési periódusra jellemző sötétbarnás-feketére színeződött. Elment az a hat viharsirály is amely január és februárban együtt telelt a dankasirályainkkal.

Megkezdődött a fehér gólyák tavaszi vonulása

Miközben Kolozsváron újra hull a hó és kint –5C-os hideg van, addig tőlünk légvonalban 3700 km-re délre, a műholdas jeladóval ellátott német fehér gólyák egy része már érzi a nagybetűs Tavaszt és elkezdte a mintegy harminc napig tartó, hazafele tartó tavaszi vonulást.

A legelső Michael volt, a Csádban telelő fehér gólya: 2012 február 5-6-án indult el keleti-északkeleti irányba. Vonulását itt lehet nyomon követni.

Michael (baloldalt) és Gustav (jobboldalt) is elkezdte a tavaszi vonulást (forrás: Naturschutzbund Deutschland e.V.) 

Őt követte Albert, akinek a vonulását 2010 óta követik a németek. Kenyában érte el telelésének legdélebbi pontját. Etiópiából február 12-én indult el, majd három nap alatt összesen 850 km-t repült északi irányba.

Albert is elindult hazafele, február 15-én már Szudánban volt a Fehér Nílus közelében (forrás: Vogelschutzwarte Storchenhof Loburg e.V. )

Gustav, Dél-Szudánban telelt, ő február 14-én indult el hazafelé, az útját itt lehet nyomon követni.

Az erdélyi gólyák tavaszi megérkezésének átlag középideje, a több évtizedre kiterjedő megfigyelési adatok alapján, a március 25–28 közötti időszakra tehető. Tavaly, 2011 március 16 látták és jelentették online az első romániai gólyát. Szeretettel és főleg türelmetlenül várjuk az idén is érkezésüket!

Őszi rigódal

Megeste már a dér a bokros oldalt,
fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után.
Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt,
egy ritka lombú vadcseresznyefán. -

Ilyenkor cinke cserreg és ökörszem,
rég hallgat búbosbanka- s gerleszó.
Ha pártalan és nem várja fészek-öl sem,
miért szól még a megtévedt rigó?

Tán június sugár-illúziója
remegett át a bíbor lomb felett,
s attól dalol a völgy révült rigója
ilyen évszak-tévesztő éneket.

Nem is téved: halkan szól, mintha félne,
köd ül a hangok túlfinom során,
mintha húnyt szemmel, álmában zenélne,
egy álom-őszben, álom-fuvolán.

A hangja nem fog mámorral kitelni,
nagy líra nincs. S mégis, így volna jó:
amíg a hófelhő jön, énekelni,
mint az a révült, holdkóros rigó.

(Áprily Lajos: Őszi rigódal)

A fotókon fenyőrigó (Turdus pilaris)