Március 20-án van ugyanis a Verebek Világnapja. Részletesebben itt írtam erről az eseményről.
2012. március 20., kedd
2012. március 19., hétfő
Kolozsvári tavasz
Március 11-én még havazott, fújt a szél és hideg volt, rá egy hétre, tegnap viszont már napsütéses, meleg, +21°C-os idő volt Kolozsváron. Sándor, József és Benedek ebben az évben is zsákkal hozta-hozza a meleget, a Tavasz szószerint berobbant városunkba, így érdemes volt vasárnap elindulni egy felderítő tavaszi virág-, rovar- és madárlesre a Kányafő és Szent Pál-tető közti gerincre és benézni Bácsi-torokba.
Míg az említett gerinc északi oldalán még kb 70-80%-os volt a hófedettség, addig a déli oldalon már napsütötte, hó nélküli, igazi tavasz volt. Egy szélvédett erdőszélen került elő az idei első tavaszi virág, ami őszinte meglepetésre nem a hóvirág volt, hanem egy kakasmandikó! Azután meglettek a társai is és következhetett az évente ismétlődő rituálé: kakasmandikó makrózás minden lehetséges szögből (pedig legkevesebb kétszáz kakasmandikó fotóm gyűlt össze az évek során). A kakasmandikó (Erythronium dens-canis), a tavaszi hérics és a kökörcsinek mellett az egyik kedvenc tavaszi virágom, amelyet hívtak még Szent György virágának, illetve kutyafoggyökérnek is (ez utóbbiból ered tudományos neve is: dens canis latinul kutyafog). A tatárok szerelemkeltő szernek tartották e védett növényünket.
2012. március 17., szombat
Tavaszi dankasirályok
A kolozsvári Sportcsarnok előtti Szamos-szakaszon november végétől itt telelő dankasirályok száma ~200-ról, a mai napra már csak 18 egyedre csökkent és lassanként valamennyiüknek a feje a költési periódusra jellemző sötétbarnás-feketére színeződött. Elment az a hat viharsirály is amely január és februárban együtt telelt a dankasirályainkkal.
2012. február 18., szombat
Megkezdődött a fehér gólyák tavaszi vonulása
Miközben Kolozsváron újra hull a hó és kint –5C-os hideg van, addig tőlünk légvonalban 3700 km-re délre, a műholdas jeladóval ellátott német fehér gólyák egy része már érzi a nagybetűs Tavaszt és elkezdte a mintegy harminc napig tartó, hazafele tartó tavaszi vonulást.
A legelső Michael volt, a Csádban telelő fehér gólya: 2012 február 5-6-án indult el keleti-északkeleti irányba. Vonulását itt lehet nyomon követni.
Michael (baloldalt) és Gustav (jobboldalt) is elkezdte a tavaszi vonulást (forrás: Naturschutzbund Deutschland e.V.)
Őt követte Albert, akinek a vonulását 2010 óta követik a németek. Kenyában érte el telelésének legdélebbi pontját. Etiópiából február 12-én indult el, majd három nap alatt összesen 850 km-t repült északi irányba.
Albert is elindult hazafele, február 15-én már Szudánban volt a Fehér Nílus közelében (forrás: Vogelschutzwarte Storchenhof Loburg e.V. )
Gustav, Dél-Szudánban telelt, ő február 14-én indult el hazafelé, az útját itt lehet nyomon követni.
Az erdélyi gólyák tavaszi megérkezésének átlag középideje, a több évtizedre kiterjedő megfigyelési adatok alapján, a március 25–28 közötti időszakra tehető. Tavaly, 2011 március 16 látták és jelentették online az első romániai gólyát. Szeretettel és főleg türelmetlenül várjuk az idén is érkezésüket!
2011. november 7., hétfő
Őszi rigódal
Megeste már a dér a bokros oldalt,
fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után.
Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt,
egy ritka lombú vadcseresznyefán. -
Ilyenkor cinke cserreg és ökörszem,
rég hallgat búbosbanka- s gerleszó.
Ha pártalan és nem várja fészek-öl sem,
miért szól még a megtévedt rigó?
Tán június sugár-illúziója
remegett át a bíbor lomb felett,
s attól dalol a völgy révült rigója
ilyen évszak-tévesztő éneket.
Nem is téved: halkan szól, mintha félne,
köd ül a hangok túlfinom során,
mintha húnyt szemmel, álmában zenélne,
egy álom-őszben, álom-fuvolán.
A hangja nem fog mámorral kitelni,
nagy líra nincs. S mégis, így volna jó:
amíg a hófelhő jön, énekelni,
mint az a révült, holdkóros rigó.
(Áprily Lajos: Őszi rigódal)
A fotókon fenyőrigó (Turdus pilaris)