2010. november 21., vasárnap

A Diótörő

Nem Csajkovszkij utolsó balettjéről fogok írni, hanem a vetési varjakról (Corvus frugilegus) amelyek októberben-novemberben, a kolozsvári parkokban, kertekben gyűjtik, lopják a tápanyagokban dús diót amit aztán leggyakrabban erős, vésőszerű csőrükkel feltörnek.

A madarak közül a varjakat tartják számon, amelyek sok diót képesek elhordani, jóval többet, mint amennyit feltörnek és elfogyasztanak, így fontos szerepet játszhatnak a diófák terjesztésében. A vadon nőtt diófát nem hiába nevezi a népnyelv varjú ültette diónak.

Hogyan birkózik meg a varjú a megszerzett dióval? Ez ugyanis nem is olyan könnyű feladat, ha figyelembe vesszük azt, hogy egyes vizsgálatok szerint a dió (Juglans regia) feltörése jelentős, kb. 15 kg erőt igényel (más vizsgálatok szerint 0,37 kN-t - Schrauf et al. [2008]). Kolozsvári varjainknál két diófeltörési módszert figyeltem meg: a gyakoribb eset az – ezt sikerült az alábbi fotókkal megörökíteni - amikor a varjú a földön vagy egy fa ágára szállva addig kopácsolja a diót amíg az feltörik. Ritkább esetben – ezt például a Botanikus Kert víztornya mellett figyeltem meg – a varjú a dióval egy magas fára száll majd onnan leejti az aszfaltra. Említett helyen több összetört dió maradványa is látszik, tehát rendszeresen használják egyes madarak ezt a helyet diófeltörésre.

Szembol_20101008_134148_DSCF1841_044A megtalált, megszerzett dióval…

Diotoro_lepked_DSCF1798…peckesen tovább lépdel

Diotoro_repules_kozben_20101002_110231_DSCF1728_040…majd amikor más varjak észreveszik a zsákmányát akkor tovább repül a dióval

Diotoro_agon_csoreben_dio_20101003_114918_DSCF1789_100…egy közeli fára, majd onnan tovább egy másikra

Diotoro_agvila_20101003_114045_DSCF1788_099…ahol aztán feltöri és elfogyasztja.

Feltort_dio_20101008_121509_DSCF1820_024Madárlátta dió (vetési varjú által feltört, kibelezett dió)

Amúgy nyugodtan utánozhatjuk varjainkat és fogyaszthatunk diót, “hiszen a Penn State Egyetem kutatói egy átfogó vizsgálattal bizonyították, hogy a dió nyugodt és stresszes körülmények között is egyaránt képes a vérnyomáscsökkentésre. A kutatás eredményei a szerzők szerint azért fontosak, mert senki sem képes rá, hogy mindennapi életéből teljesen kiiktassa az idegeskedést, étrendi változtatásokkal viszont mindenki tehet azért, hogy szervezete jobban reagáljon a kihívásokra.”

2010. október 17., vasárnap

Szomszédom az almázgató csóka

Vasárnap délelőtt, ködös, szemerkélő eső, ki sem érdemes menni a házból. De így sem unalmas, ilyenkor a szobából az íróasztal mellől is lehet munka közben madarászni. Mindig történik valami. Egyik távcső és fényképezőgép pedig állandóan elő van készítve.
Kora reggel először a vetési varjak jelentkeznek, az egyik szomszédos tízemeletes panelház tetején szoktak megpihenni. Majd reggel félnyolc-nyolc körül jönnek menetrendszerűen a szemben levő fenyőfára a seregélyek, aztán szokásos látogatását teszi az egyik dolmányos varjú pár. Ma sem volt másképp, de aztán a napi monotóniát megtörve délelőtt tízkor sikerült végre lencsevégre kapnom a szomszédos almafát dézsmáló madarat: egy csóka (Corvus mondedula) volt. Az alábbi fotók ablaküvegen keresztül, ráadásul ferdeszögben készültek.

 Almazo_csoka_20101017_100955_DSCF1907_021 Almazo_csoka_20101017_101003_DSCF1908_022 Almazo_csoka_20101017_101009_DSCF1909_023

Almazo_csoka_20101017_101627_DSCF1911_025

2010. szeptember 2., csütörtök

Tavasz az őszben avagy miért is virágzik Kolozsváron kétszer a vadgesztenyefa

Néhány éve folyamatosan megfigyelhető, hogy augusztus végén, szeptember elején Kolozsváron újra kivirágoznak a vadgesztenyefák. Hosszú, meleg napsütéses ősz lesz mondják egyesek, mások a globális felmelegedés számlájára írják ezt a jelenséget is, romantikusabb lelkületűek az őszi elmúló természetben a tavaszi megújulást vélik felfedezni. Az ok azonban sokkal prózaibb. Egy mindössze 7-9 mm szárnyfesztávolságú lepke, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) támadta meg a gesztenyefákat. Monofág lepkefaj, amelynek egyetlen tápnövénye a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum).

Viragzo_reszlet_P1010172 

2010 szeptember 1, Kolozsvár: az idén is kivirágoztak másodszor is a vadgesztenyefák

Gesztenyevirag_termes_2009szept 

2009 szeptember 6, Kolozsvár: egyszerre virágzik és érik a vadgesztenye

A vadgesztenyelevél-aknázómolyt a makedóniai Ohridi-tó mellől írták le 1986-ban és valószínűleg Észak-Amerikából került Európába. Azóta folyamatosan terjed nyugat és észak felé. Romániában először Temesváron jelent meg 1998-ban, majd Nagyváradon, Kolozsváron (1998-ban), Nagybányán, Craiova-n, Iasi-ban, Bukarestben stb. Országosan elterjedt kártevővé vált. Gradációja évek óta töretlen, károsítása aggasztó mértékű. A fák levele a vegetáció második felére jórészt megsemmisül. A több éven át tartó korai lombvesztés miatt a fák legyengülnek, ez a fák koronáinak redukálódását eredményezi. Másik mellékhatása, hogy a fák károsítása őszi másodvirágzást vált ki. Ez figyelhető meg Kolozsváron is, ha a megyeháza mellett, ortodox katedrális mögött levő parkocska gesztenyefáinak a csúcsát nézzük meg. Az első bimbókat az idén itt augusztus 25-én láttam és fotóztam, szeptember elsején pedig már több fán is teljesen kinyíltak a virágok.

Rajzas5_DSCF1475

A vadgesztenyelevél-aknázómoly aknáját nemrég hagyta el eddigi lakója. A molylepkének a folt belsejében mocorgó hernyója a felelős mindenért: a foltok megjelenéséért, a levelek elszáradásáért és lehullásáért egyaránt.

Akna_P1010185

E különös életmódú állat nem kívülről eszi a lombot, mint azt megannyi más, nagyobb méretű molylepkefaj hernyója teszi. Belerágja magát a levél belsejébe. Ott aztán úgy rágja ki a levél középső, asszimiláló szöveteit, hogy közben a levél színén és fonákán levő bőrszövetet érintetlenül hagyja.

Megtamadott_es_egeszseges_Fa_P1010168

Óriási fák parányi réme: balra egy megtámadott, levelét már augusztusban szinte teljesen elhullatott vadgesztenyefa, míg jobbra egy egyelőre még egészségesnek tűnő fa.

Meg kell jegyezni, hogy a vadgesztenyefa őszi, második virágzását időnként kiválthatja egy másik kártevő, a guignardiás betegséget okozó gomba (Guignardia aesculi) is.

Egy_viragzat_DSCF1469 Az amúgy szép jelenség – Tavasz az Őszben - talán túl prózainak és kiábrándítónak tűnhető magyarázatát oldani akaró, zárófelvétel

Felhasznált irodalom:

A vadgesztenyelevél-aknázómoly

http://www.cameraria.de/

Cikk a vadgesztenyelevél-aknázómoly romániai elterjedéséről (pdf)

2010. augusztus 1., vasárnap

Szimmetriát kedvelő zöld bogyómászó-poloska az erkélyünkön

Az előttünk levő fenyőre rendszeresen visszatérő csicsörkét akartam fotózni, de ehelyett poloska-makrózás lett a dologból: egy zöld bogyómászó-poloska (Palomena prasina) tévedt az erkélyünkre amely, hogy még érdekesebb legyen el is kezdett petézni.

Poloska_20100731_163759_P7310382_104 Petéző zöld bogyómászó-poloska (Palomena prasina)

A címeres poloskákhoz (Pentatomidae) tartozó nagy termetű (1-1,4 cm hosszú), feltűnő zöld színű látogatónk gyakori rovar, rétek, út- és erdőszélek lakója, de kertekben is megtalálható, ahol különböző növények nedveit szívogatja. Valószínűleg hozzánk is a szomszédos kertből tévedt be. Európa középső és déli részein honos, nem találkozunk viszont vele Észak-Angliában, illetve Skandináviában.
Csak tavasszal és nyáron ilyen szép zöld színű mint ahogy a fotómon látszik: ősszel barnára színeződik.

Nem árt róla tudni, hogy veszély esetén bűzmirigyeiből maró szagú folyadékot választ ki - máskülönben erről kapta a német Grüne Stinkwanze nevét - , amely érzékeny bőrű embereknél allergiás reakciókat idéz elő.

Poloskacsap_20100731_163718_P7310381_103 A hasonló zöldes színű fajoktól elkülöníthető a csáp alapján is: a második és harmadik csápíze körülbelül azonos hosszúságú, az utolsó (4.-5.) csápízülete pedig barnás-vöröses.


A nőstények 10-100 petét tartalmazó halmokat raknak. A "mi" poloskánk pontosan 14 petét rakott le és ügyelt a tálalásra is: szépen szimmetrikusan helyezte el őket a falra öt sorban: 2-3-4-3-2.

Poloskapetehalom_20100731_175235_P7310002_002 Zöld bogyómászó-poloska (Palomena prasina) petehalma

Ugyanilyen elrendezést találtam egy “angol” zöld bogyómászó-poloskáról készült fotón is. Egy másik, "német" poloska látszólag más szimmetria szerint rakta a petéit ezen a fotón: 4-5-5-5-4.

A peték kifejlődése a hőmérséklettől függ, Közép-Európában 4-5 hónapig tart. A lárvaszakaszban, a testvérek együtt maradnak egy közösségekben, az általuk szekretált ú.n. aggregációs feromonnak köszönhetően.

Irodalom:
Palomena prasina - Green Shieldbug / British Bugs - An online identification guide to UK Heminoptera
A zöld bogyómászó-poloska (Wikipedia)
Die Grüne Stinkwanze (Wikipedia)

2010. július 29., csütörtök

A Teleki-virág lepkevendégei

A hegyvidéki vízpartok dísze, kedvenc nyári virágom, a magastermetű, impozáns - akár két méteresre is megnövő - július-augusztusban virágzó Teleki-virág (Telekia speciosa). Minden erdélyi kiránduló számára ismerős, szinte közönséges virág, amely a Kárpátok és Balkán- hegyvidék őshonos növényeként tájképi jellegzetesség. Európa nyugati felén már nem találkozunk vele és tőlünk keletebbre csak a Kaukázusban, illetve szórványosan Kis Ázsiában fordul elő.

A növényt Erdély nagy floristája, a Németországból ide származott Baumgarten János Keresztély nevezte el (1816) a korabeli természettudósok egyik nagy mecénásáról, a könyvtáralapító erdélyi kancellárról, Teleki Sámuel grófról, aki messzemenően támogatta Baumgarten erdélyi kutatóútjait.

Évek óta fotózgatom a Teleki-virágokat napos, szélcsendes időben nagy számban látogató nappali lepkéket. Eddig hét fajt sikerült megörökítenem, ezekről adok közre néhány fotót.

P7310025 Az akár 2 méteresre is megnövő Teleki-virág napraforgóra emlékeztető fészkes virágzata az 5-6 cm átmérőt is elérheti.

Atalanta lepke_Vanessa_atalanta_IMG_3010 Atalanta lepke (Vanessa atalanta) ↑↓

Atalanta lepke_Vanessa_atalanta_IMG_3082

 

Nagy_gyongyhazlepke_Argynnis_paphia_IMG_3039

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)

Kis_rokalepke_Nymphalys_urticae_IMG_3087

Kis rókalepke (Nymphalys urticae)

Bogancslepke_Vanessa_cardui_P7310036

Bogáncslepke (Vanessa cardui) ↑↓

Bogancslepke_Vanessa_cardui_P7310019

"... itt is, ott is kinyílik
egy-egy repülő kis virág:
nézem, hogy jönnek, szikráznak a lepkék
a levegőn, a réten át."

(Szabó Lőrinc: Lepkék tánca)

Nappali_pavaszem_Nymphalys_io_IMG_3074

Nappali pávaszem – Nymphalys (Inachis) io ↑↓

3-Nappali_pavaszem_Nymphalys_io_IMG_3012

"Három lepke, kék, zöld, sárga,
ott libbent a napsugárba.
A virágot ők se szedték,
csak a szirmát érintették,
úgy sodorták az illatot,
mint egy selyem-gombolyagot."
(Weöres Sándor: Románc)

C-betus_lepke_Nymphalis-c-album_IMG_3111

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

Nagy_szerencsenlepke_Erebia_euryale_IMG_3032

Nagy szerecsenlepke ? (Erebia euryale ?)

“...érzed a lepkét?
Elűzheted, visszajön újra.”
(Egyed Emese)

Európai lepkék a weben:

Moths and Butterflies of Europe and North Africa

Matt’s European Butterflies