Novemberi túra a Kalota-havasra November 15, 2009 at 7:33 am Kalota-hegységnek nevezte már Lázár diák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára is, Magyarország egyik legrégibb, általa 1528-han rajzolt térképén és ezt az elnevezést használták az 1600-as és 1700-as évek térképei is. Itt van a Bihari-hegység második legmagasabb csúcsa az 1836 m-es Vlegyásza-csúcs vagy Vigyázó-csúcs. A csúcs tövében található Havasrogozig – gyalogos túránk kiinduló pontjáig -egy 5 km-es, [...] ...[ ... ]

Csoportosan telelő erdei fülesbaglyok Kolozsváron

Ezelőtt két héttel említette nekem Röser Ferenc, a kolozsvári Röser Antikvárium tulajdonosa - aki mellesleg nagy természetkedvelő és madárbarát -, hogy unokáját sétáltatva a múlt télen többször is látott fán üldögélő baglyokat a Györgyfalvi-negyedben, a Merkur üzlet mögötti parkban. Hétfőn kaptam kaptam kézbe a hazai madártani társaság folyóiratát, amelyik szintén megemlítette a parkot és a múlt évben itt áttelelő madarakat. Így aztán ma délelőtt, pihenésképpen elsétáltam a Györgyfalvi-negyedi parkig, hogy próbáljam megtalálni e számomra új kolozsvári telelő helyen az erdei fülesbaglyokat (Asio otus).
Ezek a nálunk fészkelő állandó, nem vonuló madarak a telet általában kisebb-nagyobb csapatokban töltik, nem ritkán lakott területeken belül, parkokban, temetőkben, de néha akár utcai fákon is. Gyakran tujákat vagy fenyőket választanak áttelelő helyként, így "bagolyszemmel" elsősorban a félreesőbb tujákat, fenyőcsoportokat kerestem. Nagyon hamar rá is akadtam a madarakra: a fák alatt ugyanis mindenhol ott voltak nagyszámban a friss bagolyköpetek, amelyek mint az egyik kinagyított fotómon is látszik, tartalmazzák az elfogyasztott rágcsálóknak (elsősorban mezei pockoknak) stb. a baglyok számára emészthetetlen  csontjait (a köpetek vizsgálatával így meghatározható a madarak étrendje: két szaktanulmány is foglalkozott már a Kolozsváron telelő erdei fülesbaglyok táplálékösszetételével).
Feltekintve a fenyőfára meg is pillantottam az első két madarat, ezek látszanak a fotókon. Legkevesebb 22 madarat számoltam össze különböző fákon, egy fán több egyedet is. Nem fényképeztem sokáig (újra jól fogott a könnyű, nem túl feltűnő és 26x-os optikai zoom-mal rendelkező Olympus SP590UZ), igyekeztem a helyszínen minél kevesebbet tartózkodni, hogy ne zavarjam e védett madarakat és, hogy ne hívjam fel az arra sétálók figyelmét a baglyokra.
Kolozsváron 1984 óta ismeretes a Botanikus Kerti csoportos áttelelésük. A zavarások miatt később áttelepültek a Speranta (most Iuliu Moldovan) utca egyik kertes házának a hat Thuja-jára, ahova egész tavalyig évi rendszerességgel visszajártak telelni. A madarak egyedszáma 50-139 között változott. 2008 nyarán aztán három tuja kiszáradt és ekkor kb. 60 madár áttelepedett a Györgyfalvi-negyedi parkba, ahol az elmúlt telet töltötték.

Az erdei fülesbaglyok repülés közben alig láthatók, mivel éjszakai életmódot folytatnak ("Eyel iaro fules bagoly"-ként említik már 1590-ben is): csak a sötétség beállta után indulnak el nesztelen szárnycsapásokkal zsákmányszerző útjukra, valószínűleg a parktól nem messze levő szántóföldekre. Nappal szinte mozdulatlanul pihennek, így egy gyengébb távcsővel, de akár szabad szemmel is megfigyelhetők az erdőkből télre átmenetileg Kolozsvárra kiköltözött baglyok. Ha már ilyen közeli szomszédjaim lettek akkor természetesen ezután szemmel fogom őket tartani és igyekszem felmérni a pontos egyedszámukat. Meg valószínűleg újabb fotók és esetleg rövid videofelvételek is következnek majd Róluk.

See and download the full gallery on posterous

Posted via email from Madaras naplóm

A sárgalábú sirály első, fotókkal is alátámasztott költése Kolozsváron

---

A sárgalábú sirály első, fotókkal is alátámasztott költése Kolozsváron Posted: 06 Nov 2009 08:55 PM PST A sárgalábú sirály (Larus michahellis) elsősorban a Földközi-tenger környékén költött. Onnan kezdett terjeszkedni először északi irányba, majd nyugat és kelet fele is. A sziklás tengerpartok és városok költőmadara. A sárgalábú sirályok erdélyi elterjedéséről: Daróczi Szilárd, Milvus Csoport: "Amit én tudok, Erdélyben Szebenben, Brassóban, Vásárhelyen és Kolozsváron költ. De mivel nagyon terjeszkedik, elképzelhető, hogy már más, folyómenti nagyvárosban is megjelent. Szebenben már vagy 10 ...[ ... ]

Esős túra a Székelykőre

Útvonal: Torockószentgyörgy-Székelykő-Torockó

Indulási időpont: 2009.05.30, 10.19 óra (Torockószentgyörgy)

Érkezési időpont: 14.16 (Torockó)

Turistajelzés: kék kereszt

Útvonal hossza: 10,33 kilométer

Érkezés a Székelykőre 12.35

Magasság min.: 533 méter, max.: 1 136 méter

Szintemelkedés felfelé: 611 méter, lefelé: 655 méter

Időtartam: 3 óra 56 perc

Időjárás: végig felhős, ködpárás, hideg (6-7 C fok) idő, 11 órától a túra végéig esett az eső.

A túra rögzített GPS-es nyomvonala (a kezdőpont fölé mozgatva az egeret, kirajzolódik a túra szintprofilja:

A kárpáti sáfrány

Most nyílik a még hófoltokkal tarkított, fakó füves éledező hegyi réteken a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus). A havasi rétek elsőnek virágzó növényét Heuffel Jánosról nevezte el William Herbert. A Kárpátok és a Balkán hegyvidékének bennszülött faja. A kárpáti sáfrány a hegyvidéki, alhavasi réteken, legelőkön néhol még tömegesen fordul elő, a bükkzónától kezdve egészen a törpe-fenyvesek szintjéig, de a juhlegeltetés gátolja terjedését: az állatok ugyan nem eszik meg a mérgező növényt, de letapossák a talajfelszínt, és így a termés nem tud beérni.

Hó fénye

tű-

levelek viaszos sötétje

zöld völgyek rezzenéstelen

nyugalma jégrokkantó

sáfrányok lila

kardja

(Egyed Emese - Mert így van )

A Crocus nemzetség elterjedési területe Európa, Észak-Afrika és a mérsékelt égövi Ázsia. Az ismert 85 faj közül a kárpáti sáfrány húzódik fel a legészakabbra. A Crocus név a görög krokhé - fonal - szóból ered és a sáfrányok jellegzetes fonalas bibéjére utal.

 Pompás látványt nyújt, mikor nagy tömegben, lila takaróval borítja be a tavaszi nap első sugaraitól megvilágított lankákat

Magyar neve - a sáfrány - viszont arab eredetű - és sárgát jelent: a nálunk nem honos, ősszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) vöröses-narancssárga bibéje, ugyanis az egyik legrégebben használt ételfestő fűszer.

A sáfrány az ókorban a fűszerek fűszere volt, az egyetlen, melynek egyszerre különleges aromája, illata és színe van, ezenkívül gyógyhatású (görcsoldásra és érzéstelenítésre javallották). Használták ruha-, haj- és arcfestésre, ételízesítésre, vallási szertartásokhoz. A görögöknél csak istenek és hősök viselhettek sáfránnyal festett sárga ruhát, az egyiptomi Kleopátra aromaesszenciaként rituális fürdőzéseihez használta, hogy növelje csáberejét, a rómaiak szárnyast és angolnát fűszereztek vele, parfümöt készítettek belőle, Nagy Sándor kedvelte a sáfrányos bort. Előszeretettel használták költői eszköznek is: az Ezeregyéjszaka meséiben a sáfrány a csillagok s a nap ragyogásával egyenértékű kifejezője a női szépségnek, akárcsak az aranypénz.

A kárpáti sáfrány ismertető jegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt, mely megkülönbözteti más, hasonló színű krókusztól

Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és -fogyasztók voltak. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt.

A sáfrány ma is sok helyen örvend az afrodiziákum hírnevének. Amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt ágyuk körül, s még a főisten is megittasult az illattól.  A régi rómaiak mondása: „dormivit in sacco croci” (sáfrányágyon aludt), annyit jelent, hogy valakin vidám önfeledtség lesz úrrá. Nagyobb dózis bódulatot okoz, 20 gramm már halálos adag… A sáfrányban található legfontosabb hatóanyagok a safranal, crocin, picrococin , crocetin. Az antioxidáns, rák- és depresszióellenes hatású crocin adja a sáfrány sárga színét.

A crocin (forrás)

A sáfrány aromája a safranal-nak köszönhető, ez egy görcsoldó hatású, GABA-receptort stimuláló, antioxidáns és szabadgyököket megkötő vegyület .

 

A safranal (forrás)

A valódi sáfrány ritka és kényes kultúrnövény, amit csak mesterségesen lehet szaporítani, hagymagumóról. A világ legdrágább fűszerének növénye. A lila virágban növő hosszú, vörös, bibéket szedik le s szárítják meg.

A sáfrány termesztése (forrás: Jose-Antonio Fernandez)

Egyetlen kilogramm szárított sáfrány kinyeréséhez legalább 100-200 ezer virágot kell végigjárni, a szálakat kézzel leszedni, ami kb. 450 munkaóra/kiló, s még csak ezután következik a nagy körültekintést követelő feldolgozás. Egy kiló – ez kb. 900 ezer bibeszálat jelent - tehát joggal kerül (minősége szerint) 770-7700 euróba.  A sáfrányahamisításért évszázadokon át a legkegyetlenebb büntetéseket szabták ki Európa-szerte: hol megégették, hol élve temették el a sáfrányhamisítót, kegyesebb esetben kiszúrták a két szemét.

 A bibeszálak feldolgozása (forrás: Jose-Antonio Fernandez)

Felhasznált források:

A valódi sáfrány

A kárpáti sáfrány 

A kárpáti sáfrányos fotókat Kisbányán és Borszéken készítettem.