2008. december 1., hétfő

Decemberi túra a Bükkben

A túra adatai számokban: trekkrögzítés indult 11:11 órakor, GPS kikapcsolva 13:37-kor . Megtett útvonal 7.397 km, időtartama 2 óra 26 perc, a legkisebb mért magasság 387.5 m, a legmagasabb pedig 562 m volt; szintemelkedés 171 m, szintcsökkenés 180 m, hőmérséklet 11-12 C. Szép, felhőtlen, napsütéses idő volt. A túra Google Earth-es kmz változata, amely fotókat és GPS-es nyomvonalat is tartalmaz,  innen tölthető le.

Szintprofil-jekaeff-20081201-Bukk
Az útvonalunk szintprofilja

A kolozsvári napi hőmérséklet alakulása december elsején

A 25-ös trolibusz végállomásától indultunk a kék kereszttel és piros sávval jelölt turistautak közös kiindulópontjától. A N46.74893 E23.53883 pontnál letértünk az aszfaltozott útról és déli irányba indultunk el egy sáros szekérúton ami később egy ösvényben folytatódott. A N46.74337 E23.53672 pontnál fekete harkály prü-prü-prü hangját hallottuk. Ezután a N46.74289 E23.53699 pontnál egy keleti irányba tartó ösvényen kimásztunk a gerincre és elértük a piros sávval jelzett turistautat. A napsütötte oldalon több olasz sáskát is láttunk, hallottunk, illetve egy apró, sárga pimpó is virágzott.

20081201227
Itt láttuk az olasz sáskákat és a pimpókat

DSCF2406
Ezen az ösvényen mentünk fel a gerincre


Olasz sáska

DSCF2409-pimpo
Pimpó

A piros sávval jelzett Páter utat elérve, ezen  déli irányba haladtunk tovább. Útközben sikerült egy új K.M.U.-val (Kolozs Monostori Uradalom) jelzett régi határkövet találni - ezekről a későbbiekben majd részletesebben is írok - és rögzítettük öt, óriási hangyaboly koordinátáit is.

DSCF2417-KMU
K.M.U. - a volt Kolozsmonostori Uradalom határát jelző kő

DSCF2422-hangyaboly
A gerincen öt nagy méretű hangyabolyt láttunk

A piros sávos jelzésen egészen a N46.73830 E23.55623 pontig mentünk, ahol a sár miatt letértünk a jelzett útról és az erdőben haladva, a N46.73625 E23.56256 pontnál elértük a sárga sávval jelzett utat.

DSCF2424
A Plecska völgye

DSCF2425
A Szénégető a Gálcsere tetőről

A sárga sáv jelzést ÉNy, majd É fele követtük. Menet közben belekeveredtünk egy vegyes cinke-csúszka-fakopáncsos csapatba és sikerült egy aranyos rezgőgombát is fotózni.

DSCF2434-csuszka
A csúszka az egyetlen madarunk amely fejjel lefele is tud kopácsolni

DSCF2438-Dendr_major
Hím nagyfakopáncs

DSCF2439-kekcinke
Kék cinke

DSCF2433-aranyosrezgogomba
Az aranyos rezgőgombával elsősorban ősszel-télen találkozhatunk

A sárga sávos jelzést követve kiértünk az erdőből, majd a Monostori negyeden keresztül értük el a túránk végpontját. Az erdő széle és a lakótelep közötti magasfeszültségű villanyoszlopon két, dögöt fogyasztó hollót figyelhettünk meg.

(A végleges verzió majd később készül el!)

Korai denevér novemberben

November 25.-én egy korai denevér (Nyctalus noctula) repült be a Grigorescu lakótelep, Al. Vlahuta utcájának egyik hatodik emeleten levő lakásának a konyhájába. A denevér H. Judit jóvoltából a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, Ion Coroiu deneverészhez jutott akinek a segítségével a hasonló helyzetbe került társaival együtt remélhetőleg majd szerencsésen átvészeli a telet.

A korai denevér hazánkban a leggyakrabban kézrekerülő denevér. Hegy- és dombvidéken, valamint síkvidéken egyaránt előfordul. Az otthont adó erdők eltűnésével sikeresen alkalmazkodtak a városi életmódhoz. Az utóbbi tíz évben elszaporodott a városokban a korai denevér, amely a panelrésekben talált magának új élőhelyet. Telelőhelyei faodvak, házak fűtött részei, nagyobb épületek védettebb zugai, azonban barlangokba sohasem megy. Telelőhelyét aránylag korán hagyja el, és kedvező időjárás esetén már márciusban kijár a szabadba. Május végén kettő, ritkán három kölyköt szül. Ez az egyik leginkább „vonulós" faj. A korai denevér tartja a távrepülés rekordját Európában 2347 km-rel.

A denevérek téli álmot alszanak. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy ősszel ledermednek, majd tavasszal felébrednek: a téli álmot többször megszakítják, úgynevezett komfortmozgást végeznek, elintézik kisebb és nagyobb dolgukat, még ki is repülhetnek a búvóhelyükről. Egy lakásfelújítással járó fúrás-faragás éppen elég, hogy kiverje az álmot a közelben lakó denevér szeméből. A felébresztett állat elvégzi komfortmozgását, majd minél hamarabb alvóhelyet keres magának. Ilyenkor a gyorsaság sokszor a minőség rovására megy: találtak már alvó denevért virágládában az erkélyen, lámpaoszlop, ház tövében. Az állatok testhőmérséklete a téli álom alatt 5-10 Celsius-fokra csökken, életfunkcióik lelassulnak. Ezért az „ébredés” sem megy egyik percről a másikra, egy-másfél óra kell hozzá (forrás itt).

Érdemes elolvasni: rövid összefoglaló a denevérekről , illetve egy interjú a városi denevérekkel kapcsolatos problémákról. Hazánkban valamennyi denevérfaj törvényesen védett. Védelmükkel, tanulmányozásukkal a Romániai Denevérvédelmi Egyesület foglalkozik.