2009. december 31., csütörtök

Blue Moon

Ma telihold lesz, mégpedig a második 2009 decemberében, ami viszonylag ritka jelenség.
Az első decemberi telihold 2-án volt 9:30h-kor. Ma 21 óra 13 perckor lesz a második. Az amerikaiak "kék" Holdnak (blue moon) nevezik az egy hónapon belüli második teliholdat, jóllehet az éppen olyan ezüstösen ragyog, mint az első és semmi esetre sem kékesen. Az elnevezés abból a népi mondásból ered, hogy "I will marry you, m’lady, when the moon is blue", magyarul: akkor veszlek el, amikor kék lesz a hold - vagyis az esküvőre jó sokat várhatsz, kedvesem! A következő "kék" Hold 2012. augusztusában várható, akkor 2-án és 31-én lesz telihold. Szilveszter napi “kékhold” pedig legközelebb csak 2028-ban lesz.

Valódi kék Hold csak nagyon ritkán látható. Ilyen volt például 1883-ban egy indonéziai vulkán kitörését követően a Hold. A levegőbe került hamu ugyanis szűrőként működve kék színben tüntette fel Földünk kísérőjét.

Az alábbi fotót egyik másik nevezetes teliholdkor a “harvest moon”-kor készítettem ez év október 4-én. A “harvest moon” az őszi napéjegyenlőséghez legközelebbi telihold, akkor látszik a Holdunk a legnagyobbnak.

HarvestMoonKF

A fenti fotó nagyobb méretű változata itt tekinthető meg.

A téli Maros vízirigói

Fehérmelles vízirigó ül
habos kövön s fürgén neszez.
A martok tajtékos vizébe
finom fenyőtű permetez.
(Áprily Lajos - Pisztrángok kara)

Bevallom, hogy karácsony első napjának délelőttjén most sem a templomban voltunk, hanem Természetben. Valahogy egy kicsit úgy vagyunk ezzel mint Herman Ottó: "Hányszor osontam ki a házból, mélyedtem be a bükkösbe, az egyetlen templomba, amelybe igazán szívesen és eszem szerint tudok ájtatos lenni."

Így tehát délelőtt 11 óra körül a Déda és Maroshévíz közötti Maros-szorosban haladtunk amikor egyszer csak észrevettük Palotailva előtt a vízirigókat (Cinclus cinclus). Először egyet, majd folyásirányban haladva újabb két példányt. Összesen kilenc madarat számoltunk össze egy kb. két kilométeres folyószakaszon: a legtöbbjüket a folyó jégtábláinak a szélein láttuk. Sikerült is néhány fotót és egy rövid filmet is készíteni.

 

Ez a "tömzsi - eléggé rövid farkát hetykén ég felé irányító, majdnem azt mondhatjuk: elhízásra hajlamos, sötétbarna ruhájú, hófehér mellényű, közel rigó nagyságú madár - a vízirigó" (Béldi Miklós) a gyors folyású, keskeny patakok mentén él, Erdélyben 1500 méter t.sz.f magasságig is előfordul. Költési időben egy vízirigópár kb. 400-1500 méter hosszúságú patakszakaszt birtokol. Szereti a vízből kiálló köveket és az erdős partokat. 

Télen is nálunk marad, amíg élőhelyén be nem fagyott vizet talál, helyben marad, kitart. Csak, ha a vizek teljesen befagynak, kénytelen kóborolni, leereszkedni a nagyobb folyókhoz mint amilyen a Maros, Szamos, Olt. Ez történt most is: a Marosba ömlő hegyi patakok befagytak, az ott költő vízirigók kénytelenek voltak lejebb ereszkedni a folyóra. Erre bizonyítékaink is vannak hiszen a Milvus Csoport madarászai éveken keresztül látták el egyedi színkombinációjú színes gyűrűkkel az Ilva, Ratosnya, Szalárd patakok vízirigóit (pl. csak 2001-2002-ben több mint 500 vízirigó fiókát és felnőttet gyűrűztek meg), majd telente ötnaponként ellenőrízték és olvasták le a Maros mentén megfigyelt vízirigók gyűrűit.

"Egyszerre csak beleveti magát a legsebesebb folyásba, alábukik mint valami vöcsök, fut a víz fenekén, szárnyalva is halad és sokszor jó darabra a bebukástól jelenik meg, hogy ismét a kövön teremjen." írta a vízirigóról Hermann Ottó és ezt a jeges vízbe való beugrást most is megfigyelhettük. Az énekesmadarak közül a vízirigó az egyetlen, amely képes erre. A víz alatt a mederfenékről szedegeti fel a lovarlárvákat, bolharákokat és más vízi gerincteleneket. Merülései ugyan csak másodpercekig tartanak, de mivel kora reggeltől egészen estig a pataknál tartózkodik, összeségében órákat tölt a víz alatt.
Igazi vízimadárnak nevezhetnénk, alkalmazkodott ehhez az életmódhoz: tollazata nagyon tömött, fartőmirigye különösen fejlett, orr- és fülnyílásait el tudja zárni, szeme lapos, mint a búvárszemüveg, így a víz felett és alatt egyaránt jól lát.

Röpte egyenes, közvetlenül a víz felett repül, a patak valamennyi kanyarulatát követi. Gyakran e jellegzetes repülése közben hallatott "crrr"-szerű hangja szokta felhívni rá a figyelmet. Jellemző rá az is, hogy ültében gyakran "rugózik", vagy ahogy Herman Ottó írta "sűrűn-mártogatva bókol": ez megfigyelhető a rövid videoklippen is.

"Vastag hótakaró borítja ilyenkor a  néma tájat, s fagyos szelek süvítenek végig fölötte. Minden más madár hallgat ebben a csúnya, zord télben. A vízirigó nem! Ő most is jókedvű, fütyül a télre!" írta róla Béldi Miklós. A folyó zúgása mellett is mi is hallottuk két madár énekét: kb. 30 méterre lehettek egymástól, mintegy egymásnak felelgettek ... és búcsúztak tőlünk, tenném hozzá teljesen szubjektíven.

Posted via email from Madaras naplóm

2009. december 19., szombat

Téli rigókavalkád

Szajkó, rigó, vörösbegy nem hagy el,
nem mond búcsút a nyár felhőivel.
Ha hóviharral ránkszakad telünk,
a völgyben itt borzonganak velünk.
(Áprily Lajos - A hűségesek)

A három napja tartó havazás, illetve a hideg beköszöntével rigócsapatok lepték el a kolozsvári Botanikus Kertet: legnagyobb számban fenyőrigókkal (Turdus pilaris) találkozhatunk. Jellegzetes sakk-sakk-sakk hangjukat mindenhol hallhatjuk. Csoportosan pihennek a nagyobb fákon: az egyik fotómon több mint ötven egyedet számoltam össze egy fán.
A fenyőrigók csapataiba időnként a nálunk ritkábban megfigyelhető szőlőrigók (Turdus iliacus) is bevegyülnek. Az egyik fotón látszik is a két faj együtt: a szőlőrigő éppen átrepül egy fenyőrigó fölött. Míg a fenyőrigók költenek is a Botanikus Kertben, addig a szőlőrigó igazi északi vendég: csak az 50 szélességi foktól északra költ - nagyszámban elsősorban Skandináviában. A telet Nyugat-Európában, illetve a Földközi-tenger vidékén tölti. Nálunk elsősorban átvonuló madár, de időnként kisebb számban át is telelhet.
Érdekes volt megfigyelni, amint a befagyott tó felszínén összegyűlt rigók a felszínen helyenként megolvadt vizet csoportosan itták.
Léprigókat (Turdus viscivorus) elsősorban a fagyöngyös fákon láthatunk, például a japánkert déli oldalán: ott fotóztam a fehér fagyöngyöt fogyasztó madarat is, tegnap is több példányt láttam és hallottam.
A közismert fekete rigó (Turdus merula) költés után ittmarad télire is a Botanikus Kertben, így jelenleg vele együtt összesen négy rigófajt figyelhetünk meg (a Botanikus Kert "rigóleltárának" ötödik faja a délre vonuló énekes rigó, a Turdus philomelos).

Egy kis szépirodalmi ráadás: Áprily Lajos rigós versei (Fekete rigó, Őszi rigódal, Most szólj, rigó)

Szőlőrigó (repül) és fenyőrigó

A fenyőrigók vizet isznak

Léprigó (a fehér fagyöngyöt fogyasztotta)

Posted via email from Madaras naplóm

2009. december 6., vasárnap

Megérkeztek a dankasirályok Kolozsvárra

Kolozsváron az idén november 26-án láttuk először a dankasirályokat (Larus ridibundus), a Sportcsarnok előtti Kis-Szamos szakaszon. 17 téli ruhás példányt sikerült megfigyelni: a felnőtt madarak között voltak fiatalok is.

A dankasirályok kb. az 1990-es évek eleje-közepe fele jelentek meg először nagyobb számban városunkban és tavaszig maradnak nálunk. Egyes években már korán megérkeznek (pl. 1998-ban és 1999-ben augusztus 31-én, illetve augusztus 22-én), máskor csak szeptemberben-októberben. Az utóbbi években azonban a Kolozsváron áttelelő madarak száma lényegesen lecsökkent.

Honnan jöhettek a Kolozsváron, a Kis-Szamoson áttelelő dankasirályok? A legnagyobb valószínűséggel a balti országokból vagy Oroszországból. A Romániában ősszel-télen megkerült gyűrűzött dankasirályok legnagyobb része ugyanis a volt Szovjetunió területéről származik: így például volt egyetemi tanárom Korodi Gál János 1973 december 15-én bukkant Kolozsváron egy orosz gyűrűs (E811234) madárra, amelyet 5.5 hónappal azelőtt, Kolozsvártól 1290 kilométerre gyűrűztek az Enguru-tó környékén.
De találtak finn, lengyel, cseh, porosz (1938-ban) gyűrűs madarakat is hazánkban. 

A nálunk költő dankasirályok márciusban érkeznek meg a telelő területeikről és rendszerint szeptemberben vonulnak el. A gyűrűzések alapján megállapítható, hogy a Kárpát-medencei dankasirályok legnagyobb része az Adria partjain tölti a telet, de gyakran eljutnak a Földközi-tenger egyéb partszakaszaira is: Dél-Franciaországba, Szicíliába, Tunéziába, Algériába és Kis-Ázsiába is. Az Erdélyen kívül költő madarak egy része a Fekete-tenger partján, illetve a Duna alsó szakasza mentén telel át. Ilyenkor, az őszi-téli időszakban a mi madaraink helyét az északról érkező téli ruhás dankasirályok veszik át.

(az alábbi fotókat távolról, ködös-sötétedő időben készítettem)

Posted via email from Madaras naplóm

2009. november 22., vasárnap

Őszapó-kupac

November végi borús-ködös-hideg nap, útban a Baglyos Fa felé megnézni, megszámolni "szomszédaimat" az idén újra az egyik Györgyfalvi negyedi parkban telelő erdei füles baglyokat . És itt át is adom a szót Béldi Miklósnak , mert pontosan így történtek a dolgok:

"... elgondolkozva baktatunk a kihalt ösvényen, de íme, egyszeriben vége szakad az álmos csendnek; szempillantás alatt megélénkül az egyhangú téli táj, s menten jókedvere derül a magányos barangoló: őszapócsapat (Aegithalos caudatus) jelenik meg az erdőszéli dérlepte fákon. "Csrr", "Csrr", "tserrp", "tititi", "zirrr" - hangzik innen is, onnan is, s a csupasz fakorona tetején, oldalán, közepén irdatlan hosszú farokkal ellátott, holmi apró tollcsomók csüngnek-függnek, tornásznak, himbálódznak a vékony ághegyeken, s röpködnek ide-oda nagy sietősen. Nos, egy fával igazán hamar végeznek, pillanatok alatt megvizsgálják, átkutatják, s mire észbe kapnánk, már a második, harmadik, negyedik szomszédban jár a fürge kis csapat." (Béldi Miklós - Madarász szemmel a Kárpátokban)

"Igazi czinege, mely sohasem pihen s pitymalattól alkonyatig izeg-mozog, bújkál, keres; hozzá a hajlékony ágakon oly gyakorlatokat végez, a melyekhez képest a legügyesebb vásári kötéltánczos is valóságos ólommadár. (...) Az őszapó is merő káros bogársággal él, és a hol fészkét rakja és pásztáz, kincset érő hasznot hajt kertnek és erdőnek. Még nem ritka, nagyon megbecsülendő." írja madarunkról Herman Ottó - A madarak hasznáról és káráról című könyvében. 

A fotózott őszapókat egy vegyes cinkecsapatban láttam, amelyben voltak barátcinkék, kékcinkék és természetesen széncinkék is. Az egyik fotón egyszerre látszik egy az észak-európai tiszta fehérfejű (Aegithalos caudatus caudatus) alfajhoz tartozó egyed, és három a közép-európai fekete fejsávos (Aegithalos caudatus europaeus) alfajhoz tartozó őszapó. A madarak egy pillanatig sem álltak meg: az alábbi öt fotó egy mindössze 48 másodperces intervallumban készült.

Egy kis ráadás:
Őszapó (alfajok, videók) a The Internet Bird Collection (IBC) oldalán 
A Magyar Madártani Egyesület Monitoring Központjának őszapos adatlapja 

Posted via email from Madaras naplóm

2009. november 16., hétfő



Novemberi túra a Kalota-havasra
November 15, 2009 at 7:33 am

Kalota-hegységnek nevezte már Lázár diák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára is, Magyarország egyik legrégibb, általa 1528-han rajzolt térképén és ezt az elnevezést használták az 1600-as és 1700-as évek térképei is. Itt van a Bihari-hegység második legmagasabb csúcsa az 1836 m-es Vlegyásza-csúcs vagy Vigyázó-csúcs. A csúcs tövében található Havasrogozig – gyalogos túránk kiinduló pontjáig -egy 5 km-es, [...] ...[ ... ]
 



2009. november 11., szerda

Csoportosan telelő erdei fülesbaglyok Kolozsváron

Ezelőtt két héttel említette nekem Röser Ferenc, a kolozsvári Röser Antikvárium tulajdonosa - aki mellesleg nagy természetkedvelő és madárbarát -, hogy unokáját sétáltatva a múlt télen többször is látott fán üldögélő baglyokat a Györgyfalvi-negyedben, a Merkur üzlet mögötti parkban. Hétfőn kaptam kaptam kézbe a hazai madártani társaság folyóiratát, amelyik szintén megemlítette a parkot és a múlt évben itt áttelelő madarakat. Így aztán ma délelőtt, pihenésképpen elsétáltam a Györgyfalvi-negyedi parkig, hogy próbáljam megtalálni e számomra új kolozsvári telelő helyen az erdei fülesbaglyokat (Asio otus).
Ezek a nálunk fészkelő állandó, nem vonuló madarak a telet általában kisebb-nagyobb csapatokban töltik, nem ritkán lakott területeken belül, parkokban, temetőkben, de néha akár utcai fákon is. Gyakran tujákat vagy fenyőket választanak áttelelő helyként, így "bagolyszemmel" elsősorban a félreesőbb tujákat, fenyőcsoportokat kerestem. Nagyon hamar rá is akadtam a madarakra: a fák alatt ugyanis mindenhol ott voltak nagyszámban a friss bagolyköpetek, amelyek mint az egyik kinagyított fotómon is látszik, tartalmazzák az elfogyasztott rágcsálóknak (elsősorban mezei pockoknak) stb. a baglyok számára emészthetetlen  csontjait (a köpetek vizsgálatával így meghatározható a madarak étrendje: két szaktanulmány is foglalkozott már a Kolozsváron telelő erdei fülesbaglyok táplálékösszetételével).
Feltekintve a fenyőfára meg is pillantottam az első két madarat, ezek látszanak a fotókon. Legkevesebb 22 madarat számoltam össze különböző fákon, egy fán több egyedet is. Nem fényképeztem sokáig (újra jól fogott a könnyű, nem túl feltűnő és 26x-os optikai zoom-mal rendelkező Olympus SP590UZ), igyekeztem a helyszínen minél kevesebbet tartózkodni, hogy ne zavarjam e védett madarakat és, hogy ne hívjam fel az arra sétálók figyelmét a baglyokra.
Kolozsváron 1984 óta ismeretes a Botanikus Kerti csoportos áttelelésük. A zavarások miatt később áttelepültek a Speranta (most Iuliu Moldovan) utca egyik kertes házának a hat Thuja-jára, ahova egész tavalyig évi rendszerességgel visszajártak telelni. A madarak egyedszáma 50-139 között változott. 2008 nyarán aztán három tuja kiszáradt és ekkor kb. 60 madár áttelepedett a Györgyfalvi-negyedi parkba, ahol az elmúlt telet töltötték.
Az erdei fülesbaglyok repülés közben alig láthatók, mivel éjszakai életmódot folytatnak ("Eyel iaro fules bagoly"-ként említik már 1590-ben is): csak a sötétség beállta után indulnak el nesztelen szárnycsapásokkal zsákmányszerző útjukra, valószínűleg a parktól nem messze levő szántóföldekre. Nappal szinte mozdulatlanul pihennek, így egy gyengébb távcsővel, de akár szabad szemmel is megfigyelhetők az erdőkből télre átmenetileg Kolozsvárra kiköltözött baglyok. Ha már ilyen közeli szomszédjaim lettek akkor természetesen ezután szemmel fogom őket tartani és igyekszem felmérni a pontos egyedszámukat. Meg valószínűleg újabb fotók és esetleg rövid videofelvételek is következnek majd Róluk.

Posted via email from Madaras naplóm

2009. november 7., szombat

A sárgalábú sirály első, fotókkal is alátámasztott költése Kolozsváron



A sárgalábú sirály első, fotókkal is alátámasztott költése Kolozsváron

Posted: 06 Nov 2009 08:55 PM PST

A sárgalábú sirály (Larus michahellis) elsősorban a Földközi-tenger környékén költött. Onnan kezdett terjeszkedni először északi irányba, majd nyugat és kelet fele is. A sziklás tengerpartok és városok költőmadara. A sárgalábú sirályok erdélyi elterjedéséről: Daróczi Szilárd, Milvus Csoport: "Amit én tudok, Erdélyben Szebenben, Brassóban, Vásárhelyen és Kolozsváron költ. De mivel nagyon terjeszkedik, elképzelhető, hogy már más, folyómenti nagyvárosban is megjelent. Szebenben már vagy 10 ...[ ... ]

2009. május 31., vasárnap

Esős túra a Székelykőre

Útvonal: Torockószentgyörgy-Székelykő-Torockó
Indulási időpont: 2009.05.30, 10.19 óra (Torockószentgyörgy)
Érkezési időpont: 14.16 (Torockó)
Turistajelzés: kék kereszt
Útvonal hossza: 10,33 kilométer
Érkezés a Székelykőre 12.35
Magasság min.: 533 méter, max.: 1 136 méter
Szintemelkedés felfelé: 611 méter, lefelé: 655 méter
Időtartam: 3 óra 56 perc
Időjárás: végig felhős, ködpárás, hideg (6-7 C fok) idő, 11 órától a túra végéig esett az eső.
A túra rögzített GPS-es nyomvonala (a kezdőpont fölé mozgatva az egeret, kirajzolódik a túra szintprofilja:


2009. április 16., csütörtök

A kárpáti sáfrány

Most nyílik a még hófoltokkal tarkított, fakó füves éledező hegyi réteken a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus). A havasi rétek elsőnek virágzó növényét Heuffel Jánosról nevezte el William Herbert. A Kárpátok és a Balkán hegyvidékének bennszülött faja. A kárpáti sáfrány a hegyvidéki, alhavasi réteken, legelőkön néhol még tömegesen fordul elő, a bükkzónától kezdve egészen a törpe-fenyvesek szintjéig, de a juhlegeltetés gátolja terjedését: az állatok ugyan nem eszik meg a mérgező növényt, de letapossák a talajfelszínt, és így a termés nem tud beérni.

IMG_0220-crop

Hó fénye

tű-

levelek viaszos sötétje

zöld völgyek rezzenéstelen

nyugalma jégrokkantó

sáfrányok lila

kardja

(Egyed Emese - Mert így van )

IMG_0223

IMG_0219

A Crocus nemzetség elterjedési területe Európa, Észak-Afrika és a mérsékelt égövi Ázsia. Az ismert 85 faj közül a kárpáti sáfrány húzódik fel a legészakabbra. A Crocus név a görög krokhé - fonal - szóból ered és a sáfrányok jellegzetes fonalas bibéjére utal.

Crocus Pompás látványt nyújt, mikor nagy tömegben, lila takaróval borítja be a tavaszi nap első sugaraitól megvilágított lankákat

Magyar neve - a sáfrány - viszont arab eredetű - és sárgát jelent: a nálunk nem honos, ősszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) vöröses-narancssárga bibéje, ugyanis az egyik legrégebben használt ételfestő fűszer.

A sáfrány az ókorban a fűszerek fűszere volt, az egyetlen, melynek egyszerre különleges aromája, illata és színe van, ezenkívül gyógyhatású (görcsoldásra és érzéstelenítésre javallották). Használták ruha-, haj- és arcfestésre, ételízesítésre, vallási szertartásokhoz. A görögöknél csak istenek és hősök viselhettek sáfránnyal festett sárga ruhát, az egyiptomi Kleopátra aromaesszenciaként rituális fürdőzéseihez használta, hogy növelje csáberejét, a rómaiak szárnyast és angolnát fűszereztek vele, parfümöt készítettek belőle, Nagy Sándor kedvelte a sáfrányos bort. Előszeretettel használták költői eszköznek is: az Ezeregyéjszaka meséiben a sáfrány a csillagok s a nap ragyogásával egyenértékű kifejezője a női szépségnek, akárcsak az aranypénz.

DSCF3228 A kárpáti sáfrány ismertető jegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt, mely megkülönbözteti más, hasonló színű krókusztól

Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és -fogyasztók voltak. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt.

A sáfrány ma is sok helyen örvend az afrodiziákum hírnevének. Amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt ágyuk körül, s még a főisten is megittasult az illattól.  A régi rómaiak mondása: „dormivit in sacco croci” (sáfrányágyon aludt), annyit jelent, hogy valakin vidám önfeledtség lesz úrrá. Nagyobb dózis bódulatot okoz, 20 gramm már halálos adag… A sáfrányban található legfontosabb hatóanyagok a safranal, crocin, picrococin , crocetin. Az antioxidáns, rák- és depresszióellenes hatású crocin adja a sáfrány sárga színét.

800px-Crocin A crocin (forrás)

A sáfrány aromája a safranal-nak köszönhető, ez egy görcsoldó hatású, GABA-receptort stimuláló, antioxidáns és szabadgyököket megkötő vegyület .

 Safranal

A safranal (forrás)

A valódi sáfrány ritka és kényes kultúrnövény, amit csak mesterségesen lehet szaporítani, hagymagumóról. A világ legdrágább fűszerének növénye. A lila virágban növő hosszú, vörös, bibéket szedik le s szárítják meg.

Safranytermesztese A sáfrány termesztése (forrás: Jose-Antonio Fernandez)

Egyetlen kilogramm szárított sáfrány kinyeréséhez legalább 100-200 ezer virágot kell végigjárni, a szálakat kézzel leszedni, ami kb. 450 munkaóra/kiló, s még csak ezután következik a nagy körültekintést követelő feldolgozás. Egy kiló – ez kb. 900 ezer bibeszálat jelent - tehát joggal kerül (minősége szerint) 770-7700 euróba.  A sáfrányahamisításért évszázadokon át a legkegyetlenebb büntetéseket szabták ki Európa-szerte: hol megégették, hol élve temették el a sáfrányhamisítót, kegyesebb esetben kiszúrták a két szemét.

Safranyfeldolgozas A bibeszálak feldolgozása (forrás: Jose-Antonio Fernandez)

Felhasznált források:

A valódi sáfrány

A kárpáti sáfrány 

A kárpáti sáfrányos fotókat Kisbányán és Borszéken készítettem.

2009. március 10., kedd

Megérkeztek az első gólyák

A havas, hideg március ellenére is megérkeztek  március 8-án Erdélybe,  Maros megyébe az első fehér gólyák. Az erdélyi gólyák tavaszi megérkezésének átlag középideje, a több évtizedre kiterjedő megfigyelési adatok alapján, a március 25–28 közötti időszakra tehető.

IMG_3875

Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólya-madár!

(Tompa Mihály: A gólyához)

A romániai gólyák 2009 tavaszi érkezési dinamikáját az alábbi, naponta többször is frissülő térképen, illetve a hazai gólyás oldalon lehet nyomon követni. A térképen látható gólyaikonokra kattintva megtudhatjuk, hogy adott pontban ki, hol, mikor és hány gólyát figyelt meg.

 

A tavaszi érkezést követően a fészket előbb a hím foglalja el, őt követi néhány nap múlva a tojó. A hím a tojót jellegzetes kelepeléssel fogadja, Miskolczi Gáspár a XVII. században ezt így írta le szép, veretes nyelven: „A hím azon felette igen örvendez, szárnyai kiterjesztésével, lábainak szökdösésével mutogatja azon való jókedvét, akárki is láthatja, hogy fejeknek fel s alá való hajtogatásával, s nagy kelepelésekkel egymást miként köszöntik." A tavaszi érkezés után párba állnak, ezután kezdenek hozzá a fészek tatarozásához. Ha új fészket kell építeni, az építésben mindkét madár részt vesz. A fészket nyolc nap leforgása alatt tudják megépíteni. A pár rendszerint több éven keresztül használja ugyanazt a fészket. Főleg kora tavasszal fészekháborúkra kerülhet sor, ilyenkor egy vagy több gólya igyekszik a fészket elfoglalni, a birtokosokat elűzni.

DSCF1410

Fészektartó állványra építgeti fészkét ez a csíkszentsimoni gólya (ma már mintegy 1100 romániai gólyafészek került át a gólyák áramütését megakadályozó, biztonságot jelentő fészektartó állványokra).

A fészkek nagyrésze falvak területén, ritkábban lakott területektől távol,mezőkön található. Egyre csökken a hagyományos fészekrakó helyek száma, így ma ritkán látni oldalnyílásos kéményre, nádfedeles ház- és csűrtetőre, fára, szénakazalra épített fészkeket. Manapság a fészkek jórésze átkerült a villanyvezetékek betonoszlopaira. Az első ilyen fészkek Magyarországon 1968-ban, Romániában 1971-ben jelentek meg.

Mikor tél multával fehér hó-subáját
A föld levetette,
S virággal zsinórzott sötétzöld dolmányát
Ölté föl helyette:
Akkor az én lelkem is felöltözék új,
Ünnepi ruhába,
S gólya-várni néha elballagtam egész
A szomszéd határba.
(Petőfi, A gólya)

Ma már ki sem kell menjünk a határba “gólya-várni”, hiszen az internetten keresztül is lehetőségünk van nyomon követni a műholdas adókkal ellátott gólyák tavaszi vándorlását. Így például tudjuk, hogy az Albert von Otto-nak elkeresztelt német gólya március elsején kezdte el északi irányba tartó vonulását, de március 5-én még csak Zimbabwe-ban tartózkodott. Hasonló műholdas követéses módszerrel 2004-ben első ízben sikerült egy romániai fehér gólya fióka, a sáromberki Kele őszi vándorlását végig követni a Tanzániai telelő területéig.

 Gólyás oldalak:

A romániai fehér gólya honlapja (RO)

White Stork Protection in the Carpathian Basin (EN, HU, RO)

A Milvus-csoport Gólyavédő Munkacsoportjának a bemutatkozó oldala (EN)

A Magyar Madártani Egyesület gólyás honlapja

2009. március 1., vasárnap

Hópelyhek

Telet búcsúztató, tavaszt köszöntő két fotó és egy vers. A hópelyheket a tegnapelőtt fotóztam egy már szirmait bontogató hóvirág levelén, ahol remélhetőleg utoljára találkozott Tél és Tavasz.

DSCF2990-hopehely-1blog

DSCF2987-hopehely-2blog

Lányi Sarolta: Hópehely

Nevetve nézek most vidám szemekbe
...Ki látta régen hév bánataim,
Szelíden elment fájva s már feledve...

Hideg mosolyba mártott ajkaim
Fagyos beszéd jegétől hervadoznak,
Már nem hevűlnek hév szók harcain.

A sok sötét, kegyetlen, téli rossz nap
Szívemnek száz reményét vitte el.
Reménytelen vagyok s mindegyre rosszabb.

S mégis... ha egyszer egy név rám lehel,
Egész hideg, kevély valóm elolvad,
Mint forró szájra hullott hópehely...

Az embereket már évszázadok óta foglalkoztatják a hópelyhek és ezek szerkezete. Az elsősorban csillagászként ismert Johannes Kepler 1611-ben megjelent Di nive sexangula (A hatszögletű hópehely ) c. tanulmányában a kristályok hatszögletű szimmetriájára próbál magyarázatot adni. Robert Hooke pedig aki először figyelte meg, írta le és nevezte meg a sejteket 1665-ben megjelent Micrographia-jában,  több hópehely rajzát is közli ebben a műben.

Hopehely-Robert hooke Hópelyhek rajzai Robert Hooke 1665-ben megjelent Micrographiájában (forrás)

A kutatókat a mai napig foglalkoztatja az, hogy a hópelyhek gyönyörű szerkezete miként jön létre, és úgy tűnik, hogy ebben a véletlennek is nagy szerepe van, amellett persze, hogy bizonyos feltételek elengedhetetlenek. Minden hópehely porszemként, baktériumként vagy szennyező anyagként kezdi pályafutását, és a vízmolekulák e köré gyűlnek össze, majd megfagynak, és ezáltal jön létre a csodálatos szerkezetű jégkristály, amelynek szerkezete már részben a véletlen műve.  Jelenleg legkevesebb 35 hópehely szerkezettípust tartanak nyilván, egyes osztályozások pedig akár 80 típust is elkülönítenek (egy hópehely határozó itt tekinthető meg).

Két amerikai matematikus négy év alatt hozta létre azt a számítógépes modellt, amelynek segítségével hópelyheket lehet létrehozni, és most már valamennyi hópehelytípust meg tudják vele alkotni. A végső határig leegyszerűsített és hatékonnyá tett programnak kb. egy napba telik, mire egy háromdimenziós hópelyhet létre tud hozni.

A hópelyhek iránt érdeklődöknek ajánlóm a kitűnő, hópelyhekről szóló, gyönyörű fotókat is tartalmazó Snowcrystal.com oldalt.

2009. február 23., hétfő

Négy hajnali bolygó

A ma korán kelők egyszerre négy bolygót is megfigyelhetnek a hajnali égbolton a Bak csillagkép irányában: a vékony sarlóvá keskenyedett Holdat, illetve a Jupiter, Merkur és Mars bolygókat.

Kolozsváron egyelőre felhős idő van - pedig tegnap este még jól látszott a február 21-én maximális fényességét elérő Vénusz -, de hátha másoknak több szerencséjük lesz.

Februar23-3-ez

Februar23-5

A február 23-i kolozsvári, hajnali égbolt látványa a négy bolygóval (nagyobb nézethez kattintás az ábrákra)

Az ábrák elkészítéshez Kolozsvár koordinátáit és a Stellarium nevű ingyenes programot hazsnáltam.

 

Hasznos lehet:

A Magyar Csillagászati Egyesület Jelenségnaptára

A 2009 januári és februári égbolton látható bolygókról itt lehet olvasni.

2009. február 19., csütörtök

Zúzmara

A zúzmara a téli hónapok legfestőibb jelensége. Millió és millió jégkristály öltözteti fehérbe ilyenkor a tájat, tündérvilág lesz az erdő, meseország a cserjés. A zúzmara ködös időben keletkezik, amikor a nulla Celsius fok alá hűlt ködrészecskék érintkeznek szilárd testekkel, és rögtön megdermednek. Ilyenkor akár néhány centiméteres hegyes jégtűk is kialakulhatnak, amelyek az idő előrehaladtával megvastagodhatnak, majd egybefüggő jeges bevonattá válhatnak.

IMG_1804

Zelk Zoltán: Zúzmara


Mikor az első zúzmara 
megül a rózsafákon, 
töpreng az ember, mit tegyen, 
hogy ami fáj, oly nagyon mégse fájjon.


De tudja, fájni fog soká, 
mert büntetlenül nem lehet szeretni, 
az ész végülis megadja magát, 
ha a szív már nem s nem akar feledni.


Mert zúzmara a rózsafán, 
mert varjúszárnyak árnya hull a hóra. – 
A nyári tücsökcirpelés 
most ér a csillagokba.

Borszek 2003 december 012

A zúzmarának három fajtáját különítik el. A finom zúzmara viszonylag vékony, könnyen lekaparható, sőt lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8 C fok alatti hőmérsékleten jön létre. 
A durva zúzmara mérsékelt erősségű szélben, –2 és –10 C fok közötti hőmérsékleten keletkezik. A tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. 
A jeges zúzmara a bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3 C fok között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

DSCF0892Csillog a fákon a zúzmara,
ragyog, mint az ezüst” (Zelk Zoltán)

IMG_3447

“Az éj ittfeledte
sálját fönn a fán
csillog a zúzmara
jeges marcipán
harkály jön kopácsol
a fényt hirdeti
bújnak a sötétség 
gyáva férgei”

Puszta Sándor (1911-1983)

Kelt február 19.-én amikor a néphagyomány szerint Zsuzsánna “elviszi a havat, s friss zöld füvet varázsol a martokra.”

Forrás:

www.metnet.hu

www.geographic.hu

2009. február 12., csütörtök

Február 12, Darwin-nap – A tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe

darwin

A Darwin-nap az evolúció és az emberré válás ünnepe. 2009 kétszeresen is különleges évforduló az evolúcióelmélet történetében: 2009. február 12 Charles Darwin születésének 200. évfordulója, és 150 éve, 1859 november 24-én, hogy megjelent legismertebb és legjelentősebb könyve, A fajok eredete.

A Darwin Day Program 2000-es megalalpítása óta, a február 12-ét világszerte a tudomány, a racionális gondolkodás nemzetközi ünnepeként tartják számon.

Az evolúcióelmélet kitüntetett szereppel bír a tudományban, hiszen nem csak a biológián belül fontos szervezőelv, hanem számos tudományterülettel össze is kapcsolja azt, köztük például a paleontológiával, a geológiával és a pszichológiával. A tudomány részterületeit összhangba hozva fontos csomópontot alkot az emberi tudás hálójában.

A világ vezető tudományos folyóiratai különszámokat jelentettek meg a kettős Darwin évforduló alkalmából:

Nature , Science , Scientific American , New Scientist (és itt is), Lancet stb.

751px-Origin_of_SpeciesA 150 éve megjelent Mű

A kettős Darwin-évforduló Romániát sajátos helyzetben találja: Európa egyetlen országaként száműzte a modern biológia alapját képező darwini evolúcionizmust a romániai biológia tankönyvekből és tantervekből! Ugyanakkor a Tanügyminisztérium által jóváhagyott kreacionista biológia tankönyv jelenhetett meg. DSCF1146-cimlap IX. osztályos kreacionista tanköny a XXI. századi Romániában…

Ha felütjük az említett, 2002-ben megjelent, IX.-es biológia tankönyv fedelét (Biologie cu elemente creationiste) akkor a következő megdöbbentő dolgokat olvashatjuk, most a XXI. század elején: „Minden a Teremtő által létrehozott biológiai entitás tökéletes, legalább is a bűnbeesésig az volt, ezután minden elromlott.”, „A sejtosztódás után a sejtmag hártyája visszaalakul. Íme a biológiai folyamatok logikája és folytonossága. Minden a Teremtő által előre meghatározott terv szerint történik.”, „Minden szövet a Teremtő által meghatározott helyen van egy jól meghatározott céllal” stb..

DSCF1148-41old Részletek a Tanügyminisztérium által jóváhagyott kreacionista “biológia”-könyvből…

Románia továbbra sem veszi figyelembe az Európai Tanács 2007-es határozatát (Resolution 1580 (2007) The Dangers of creationism in education) amely az evolóció oktatásának a szükségességére hívja fel a figyelmet:

“1.It is necessary to separate belief from science. It is not a matter of antagonism. Science and belief must be able to coexist. It is not a matter of opposing belief and science, but it is necessary to prevent belief from opposing science.

15. The teaching of all phenomena concerning evolution as a fundamental scientific theory is therefore crucial to the future of our societies and our democracies. For that reason it must occupy a central position in the curriculums, and especially in the science syllabuses, as long as, like any other theory, it is able to stand up to thorough scientific scrutiny. Evolution is present everywhere, from medical overprescription of antibiotics that encourages the emergence of resistant bacteria to agricultural overuse of pesticides that causes insect mutations on which pesticides no longer have any effect.”

Mindeközben az anglikán egyház bocsánatot kért utólagosan Darwin-tól és a weboldalán is megemlékezik Darwin-ról. A Vatikán is elismeri már az evolúciót és megünnepli a kettős Darwin-évfordulót.

darwin-day-275x275

És a teljesség igénye nélkül következzen néhány “Darwin”-os link:

Élete:

http://en.wikipedia.org/wiki/Charles_Darwin

http://www.darwinday.org/learn/darwin.html

Munkássága:

The Complete Work of Charles Darwin Online

A fajok eredete (magyarul)

http://charlesdarwin.lap.hu/

Darwin nap:

Darwin Day Celebration

http://www.darwinnap.hu/

http://www.darwinday.ro/

BBC

Darwin 200 - a londoni Természettudományi Múzeum oldala