A 2013-as év Első Gólyája

Néha hétközben, az annyira utált városban is érhetik az embert kellemes meglepetések. Ma délelőtt felpillantva a kék égre, köröző, termikelő gólyát pillantottam meg Kolozsvár Györgyfalvi lakónegyede fölött. Gyorsan előkaptam a távcsövet és ezután jött a második kellemes meglepetés: az idei év számomra első gólyája a fehér gólyánál jóval ritkább és rejtettebb életmódott folytató fekete gólya (Ciconia nigra)! Nosza gyorsan előkaptam a 150-500 mm-es teleobjektíves Canont, amely ilyenkor tavasztájt állandóan nálam van, hogy nehogy elszalasszak valami fontos madaras eseményt és a meglepett járókelők előtt elkezdtem nagy gyorsan fotósorozatban megörökíteni Természetkalendáriumom eme számomra piros napos eseményét. A Gólya közben ráérősen termikelt, majd elrepült ÉNy-i irányba, a Marasti negyed felé. Még a helyszínen rögzítettem az eseményt és fel is töltöttem az online madaras adatbázisba, az Observado-ba.

Fekete gólya (Ciconia nigra), Kolozsvár fölött

Mókus-nyalóka

Mókus nyalogatja a korai juhar (Acer platanoides) kicsorduló fanedvét, amelynek a szacharóz koncentrációja ilyenkor, március elején elérheti a 25-35 mM-t is. A képen látható mókus rendszeresen felkeresi a fát - általában 12-13 óra körül érkezik - és 5-10 percen keresztül "nyalakodik":)
A mókuson kívül még madarak is felkeresik a fát: eddig nyolc fajt sikerült lefotóznom amint a fanedvet fogyasztják. De róluk majd egy következő bejegyzésben.

Mókus (Sciurus vulgaris) nyalogatja a korai juhar (Acer platanoides) fanedvét

2012 március 22 óta újra működik a Milvus Csoport sáromberki gólyás webkamerája

Mikor tél multával fehér hó-subáját
A föld levetette,
S virággal zsinórzott sötétzöld dolmányát
Ölté föl helyette:
Akkor az én lelkem is felöltözék új,
Ünnepi ruhába,
S gólya-várni néha elballagtam egész
A szomszéd határba.
(Petőfi, A gólya)

  

A harmadik éve működő kamera - Erdély egyetlen gólyás webkamerája - télen a Milvus Csoport udvarán felállított madáretetőt látogató szárnyas vendégekről közvetített élőben

Ma már webkamerák és napelemes műholdas GPS-es rádióadók útján követhetjük nyomon az egyetlen nagy termetű, az ember szomszédságában költő madarunknak, a fehér gólyának (Ciconia ciconia) a három kontinensen zajló mindennapjait. Nem is kell már a határig ballagni mint ahogy Petőfi gólyaváró versében tette, elég felnyitni a laptopunkat és rákattintani a Milvus Csoportunk csütörtök óta újra, immár harmadik éve működő gólyás webkamerájának a linkjére.  A gólyák még nem érkeztek meg a fészekre, de tegnap este Kiss Réka és Kovács István már láttak Sáromberke határában egy fehér gólyát és az érkezési adatot fel is töltötték a fehér gólyás tavaszi érkezéses adatbázisba .

A sáromberki webkamera egyelőre még üres

Tovább a teljes bejegyzésre »

Boldog Verebek Világnapját!

Március 20-án van ugyanis a Verebek Világnapja. Részletesebben itt írtam erről az eseményről.

Kolozsvári tavasz

Március 11-én még havazott, fújt a szél és hideg volt, rá egy hétre, tegnap viszont már napsütéses, meleg, +21°C-os idő volt Kolozsváron. Sándor, József és Benedek ebben az évben is zsákkal hozta-hozza a meleget, a Tavasz szószerint berobbant városunkba, így érdemes volt vasárnap elindulni egy felderítő tavaszi virág-, rovar- és madárlesre a Kányafő és Szent Pál-tető közti gerincre és benézni Bácsi-torokba.

 Az első kinyílt kakasmandikó

Míg az említett gerinc északi oldalán még kb 70-80%-os volt a hófedettség, addig a déli oldalon már napsütötte, hó nélküli, igazi tavasz volt. Egy szélvédett erdőszélen került elő az idei első tavaszi virág, ami őszinte meglepetésre nem a hóvirág volt, hanem egy kakasmandikó! Azután meglettek a társai is és következhetett az évente ismétlődő rituálé: kakasmandikó makrózás minden lehetséges szögből (pedig legkevesebb kétszáz kakasmandikó fotóm gyűlt össze az évek során). A kakasmandikó (Erythronium dens-canis), a tavaszi hérics és a kökörcsinek mellett az egyik kedvenc tavaszi virágom, amelyet hívtak még Szent György virágának, illetve kutyafoggyökérnek is (ez utóbbiból ered tudományos neve is: dens canis latinul kutyafog). A tatárok szerelemkeltő szernek tartották e védett növényünket.

Tovább a teljes bejegyzésre »