A havas, hideg március ellenére is megérkeztek március 8-án Erdélybe, Maros megyébe az első fehér gólyák. Az erdélyi gólyák tavaszi megérkezésének átlag középideje, a több évtizedre kiterjedő megfigyelési adatok alapján, a március 25–28 közötti időszakra tehető.
Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólya-madár!
(Tompa Mihály: A gólyához)
A romániai gólyák 2009 tavaszi érkezési dinamikáját az alábbi, naponta többször is frissülő térképen, illetve a hazai gólyás oldalon lehet nyomon követni. A térképen látható gólyaikonokra kattintva megtudhatjuk, hogy adott pontban ki, hol, mikor és hány gólyát figyelt meg.
A tavaszi érkezést követően a fészket előbb a hím foglalja el, őt követi néhány nap múlva a tojó. A hím a tojót jellegzetes kelepeléssel fogadja, Miskolczi Gáspár a XVII. században ezt így írta le szép, veretes nyelven: „A hím azon felette igen örvendez, szárnyai kiterjesztésével, lábainak szökdösésével mutogatja azon való jókedvét, akárki is láthatja, hogy fejeknek fel s alá való hajtogatásával, s nagy kelepelésekkel egymást miként köszöntik." A tavaszi érkezés után párba állnak, ezután kezdenek hozzá a fészek tatarozásához. Ha új fészket kell építeni, az építésben mindkét madár részt vesz. A fészket nyolc nap leforgása alatt tudják megépíteni. A pár rendszerint több éven keresztül használja ugyanazt a fészket. Főleg kora tavasszal fészekháborúkra kerülhet sor, ilyenkor egy vagy több gólya igyekszik a fészket elfoglalni, a birtokosokat elűzni.
Fészektartó állványra építgeti fészkét ez a csíkszentsimoni gólya (ma már mintegy 1100 romániai gólyafészek került át a gólyák áramütését megakadályozó, biztonságot jelentő fészektartó állványokra).
A fészkek nagyrésze falvak területén, ritkábban lakott területektől távol,mezőkön található. Egyre csökken a hagyományos fészekrakó helyek száma, így ma ritkán látni oldalnyílásos kéményre, nádfedeles ház- és csűrtetőre, fára, szénakazalra épített fészkeket. Manapság a fészkek jórésze átkerült a villanyvezetékek betonoszlopaira. Az első ilyen fészkek Magyarországon 1968-ban, Romániában 1971-ben jelentek meg.
Mikor tél multával fehér hó-subáját
A föld levetette,
S virággal zsinórzott sötétzöld dolmányát
Ölté föl helyette:
Akkor az én lelkem is felöltözék új,
Ünnepi ruhába,
S gólya-várni néha elballagtam egész
A szomszéd határba.
(Petőfi, A gólya)
Ma már ki sem kell menjünk a határba “gólya-várni”, hiszen az internetten keresztül is lehetőségünk van nyomon követni a műholdas adókkal ellátott gólyák tavaszi vándorlását. Így például tudjuk, hogy az Albert von Otto-nak elkeresztelt német gólya március elsején kezdte el északi irányba tartó vonulását, de március 5-én még csak Zimbabwe-ban tartózkodott. Hasonló műholdas követéses módszerrel 2004-ben első ízben sikerült egy romániai fehér gólya fióka, a sáromberki Kele őszi vándorlását végig követni a Tanzániai telelő területéig.
Gólyás oldalak:
A romániai fehér gólya honlapja (RO)
White Stork Protection in the Carpathian Basin (EN, HU, RO)
A Milvus-csoport Gólyavédő Munkacsoportjának a bemutatkozó oldala (EN)
